Kárpótlást igényelhetnek a német államtól

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól

2016.09.07. | FeLa

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól a német állampolgárság vagy német nemzetiség miatt a második világháború alatt és után kényszermunkára kötelezett emberek. A német szövetségi közigazgatási hivatal honlapján megjelent tájékoztató szerint a 2500 eurós, …

Tovább
Sűrű nyafogások közepette kivonul az Uber

Sűrű nyafogások közepette kivonul az Uber

Tovább
Vigyázz az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal!

Vigyázz az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal!

Tovább

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól a német állampolgárság vagy német nemzetiség miatt a második világháború alatt és után kényszermunkára kötelezett emberek. A német szövetségi közigazgatási hivatal honlapján megjelent tájékoztató szerint a 2500 eurós, azaz mintegy 775 ezer forintos egyszeri juttatás azoknak jár, akiket német állampolgárságuk vagy nemzetiségük miatt 1939. szeptember 1-je és 1956. április 1-je között „idegen hatalom által”, erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszermunkára fogtak és a törvény benyújtásakor, azaz 2015. november 27-én még élt. Ha ezt követően hunyt el, akkor házastárs, vagy gyermek igényelheti. A kárpótlás csak civilként végzett kényszermunka után jár, a hadifogolyként végzett kényszermunka után nem. Igényelni a szövetségi közigazgatási hivatalnál kell. A kérelemhez szükséges csatolni a kényszermunka végzését igazoló dokumentumokat. A kérelmet 2017. december 31-ig lehet eljuttatni a hivatalhoz.

Magyarországon a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben mindössze néhány száz, legfeljebb ezer embert érinthet az ügy, összesen mintegy húszezer jogosult lehet Európában – jelentette ki szerkesztőségünk megkeresésére a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Heinek Ottó elmondta, rengeteg megkeresést, kérdést kaptak e témában. Sokan a jogosultságuk után érdeklődnek. Az elnök hangsúlyozta, az elsődleges a német származás. Ezt bármilyen iskola papírral, egyéb dokumentummal lehet igazolni. Ezek hiányában is beadható az igény, de akkor a lehető leghitelesebben kell a kérelemben leírni az érintettséget. Heinek Ottó hozzátette, hogy a hozzájuk beérkezett kérdésekre megfelelő és hiteles választ tudjanak adni,  felvették a kapcsolatot a német szövetségi közigazgatási hivatallal. Az innen érkezett válaszok több fontos kérdést tisztáztak, így aki bizonytalan a jogosultságában, keresse fel őket, vagy valamelyik regionális irodájukat. Heinek Ottó hangsúlyozta, a kérelmek beadásában, illetve az esetlegeg utaláshoz szükséges banki teendőkben is igyekeznek segítséget nyújtani a hozzájuk fordulóknak.

További információk találhatók az önkormányzat honlapján is:

http://www.ldu.hu/page/398

Sűrű nyafogások közepette kivonul az Uber

2016.07.13.
. jog-blogstar

Csúsztatásokkal teli közleményben jelentette be az Uber, hogy július 24-től felfüggeszti a szolgáltatásait, mert egy új jogszabály ellehetetlenítette. Ám a valóság ezzel szemben az, hogy az Ubernek csak addig volt buli Magyarország, míg nem kellett adót fizetni, nem vonatkoztak rájuk a jogszabályok, amatőr sofőrjeik fuvarozhattak embereket.

Amint ezek a versenyelőnyök megszűntek, sűrű nyafogás közepette kivonulnak az országból.

A közlemény adófizetéssel kapcsolatos részei nevetségesek, hiszen éppen ez volt a céggel a legnagyobb baj. Annyira szerette az úgynevezett adóoptimalizálást, hogy szemei előtt mindig egy szép, nagy és kerek szám lebegett: a nulla, képletesebben, a 0.

Az elmúlt időszakban az adóhatóság külön tájékoztatót állított nekik össze, hogy legyenek szívesek és így adózhatnak. Voltak adóhatósági ellenőrzések is, az Uber-sofőröknél „bukási aránya” is egy szép kerek számra jött ki: 100 százalékra.

A közleményben az is szerepel, hogy személyszállítói engedéllyel ma már minden Uber-sofőr rendelkezik.

De mégis kivonulnak, mert július 24-től, az új jogszabály hatályba lépését követően „bevonhatják az autósok jogosítványát, elvehetik rendszámukat”.

Tessék mondani, ha minden engedély meg van, akkor miért félnek annyira a jogszabály következő mondatától? „Engedély nélkül végzett tevékenységhez használt személygépkocsit első alkalommal 6 hónapra, ismételt szabályszegés esetén legfeljebb 3 évre ki kell vonni a forgalomból.”

Hiszen ha minden rendben, akkor ilyen eset nem fordulhat elő.

A közlemény csúsztatásai miatt már az is kétséges, hogy az Uber sofőrjei mennyire profik, mennyire megbízhatóak, be mer-e mögéjük ülni az ember, főleg családdal. Hiszen nagyon sokan másodállásban végezték a tevékenységüket.

Van még egy hamis érve az Ubernek és a mögötte álló milliárdos forgalmú multinak: a magyar kormány nem támogatja az innovációt. Kvázi luddita módon, mint az ipari forralom Angliájában a géprombolók.

De ez nem igaz, mert a magyar kormány éppen hogy támogatja az innovációt, a modern technológiát. Akár újabb cégek is jöhetnek – pár feltétellel.

Betartva a magyar jogszabályokat, adót fizetve és nem tisztességtelen piaci magatartással törvényellenes versenyelőnyt szerezve.

És ebben a történetben most tökmindegy, hogy szeretjük-e taxisokat.

Vigyázz az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal!

2016.05.25.
. jog-blogstar

A tavalyi év során, összesen 2 539 panasz érkezett a fogyasztóvédelmi hatósághoz a különböző elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintően. A kifogások legtöbbször a tv, telefon vagy internetszolgáltatók ügyfélszolgálatára, panaszkezelésére vagy megtévesztő tájékoztatásra érkeztek.

Tv, telefon, internetszolgáltatókra panaszkodunk legtöbbet. Egyetértek. De mennyire! Hányszor hallottam szerződéskötés előtt, kedves X úr, természetesen X úr. Aztán meg: Ön aláírta a szerződést X. úr! A szabályzatunk szerint X. úr…! Megmondom őszintén, elegem van ezekkel a ravasz rókatestvérekkel, és úgy látom, nem vagyok egyedül.

2539 ember vette a fáradságot és levelet is írt a fogyasztóvédelmi hatóságnak.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közül a legjellemzőbb kifogás a 2015-ös évben az volt, hogy a fogyasztók szerződéskötéseik során kizárólag az elektronikus hírközlési szolgáltató képviselője által elmondottakra hagyatkoztak és nem tekintették meg az egyedi előfizetői szerződést, nem érdeklődtek a részletszabályokról, mindössze az elhangzottak alapján döntöttek.

Mert szerencsétlenek bíztak abban, hogy teljesen korrekt tájékoztatást kapnak!

A másik felet meg leginkább az új előfizetői szerződés megkötése érdekelte, egy kis csúsztatás, parasztvakítás belefért neki.

További tapasztalatok: a fogyasztók csupán az első számla kézhezvétele során szembesültek olyan jelentős információkkal, melyek ismeretében nem döntöttek volna a szerződés megkötése mellett.

Az elhangzottakról tehát mindig érdemes tovább tájékozódni az egyedi előfizetői szerződésben, valamint az Általános Szerződési Feltételekben.

Ehhez annyit tennék hozzá, ha van annyi időm. Mert nem tudok átbogarászni minden egyes szerződéses pontot, arról meg nem is beszélve, hogy a teljes megállapodást a szolgáltatók csavaros eszű, képzett ügyvédei rakták össze.

A fogyasztóvédelmi hatóságnak 31 esetben kellett a vállalkozásokat köteleznie a jogszerű gyakorlatra, míg 182 alkalommal a kötelezés mellett bírság kiszabására is sor került, összesen több mint 30 millió Ft értékben. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság továbbra is körültekintésre inti a fogyasztókat, ha hírközlési szolgáltatásra kötnek szerződést.

Jogsértőnek bizonyult, az az eset, mikor egy előfizetőt hűségideje alatt azzal kerestek meg, hogy váltson át egy másik, kedvezőbb csomagra, amelyet elfogadott. Azonban a változatlan telefonálási szokások mellett megnőtt a telefonszámlája, amit jelzett a szolgáltatónál. A hatósági eljárás során kiderült, hogy az üzletkötő az ajánlat megtételekor összetévesztette a fogyasztó előfizetői konstrukcióját, így kedvezőtlenebb csomagot ajánlott neki.

Persze, mert összetévesztette.

Többek között a fenti esetben is eljárt a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatások átfogó ellenőrzése során. A telekommunikációs szolgáltatásokat kínáló vállalkozásokra összesen 2 539 fogyasztói panasz érkezett 2015-ben, mely a 2014-es adatokhoz képest 5 %-os csökkenést mutat.

A legjellemzőbb kifogással érintett – fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó – terület továbbra is a szolgáltatók ügyfélszolgálatát (113), panaszkezelését érintő megkeresések (386) voltak, és mindezek mellett jelentős számú beadvány (162) tartalmazott kifogást a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok gyanújára vonatozóan is.

Panaszkezelés és ügyfélszolgálat felkeresése során a leggyakoribb szabálysértés az volt, hogy a panaszra nem válaszoltak, késve válaszoltak, vagy érdemben nem kapott választ a fogyasztó. A telefonos eléréssel rendelkező ügyfélszolgálatokra az 5 percen belüli élőhangos bejelentkezésének elmaradására vagy elérhetetlenségére tettek panaszt.

Tanulság, vigyázzatok ezekkel a mézes-mázos szolgáltatókkal, ravasz rókatestvérek mind!

Egy motoros rabló halálára

2016.05.11.
. jog-blogstar

Az eset 2012 decemberében történt a Kolosy-téren, akkoriban a motoros rablók hasonló esetek sokaságát követték el Óbudán. Piros lámpa, várakozó autók, a motor odagurul, betörik az ablakot és viszik, amit kinéztek…

A sofőr azonban most üldözőbe vette a rablókat, 500 méteren keresztül üldözte őket, tiszta amerikai film, mert piros lámpán, záróvonalon is átment üldöző és üldözött, ráadásul a szemben haladó sávban is folytatódott a hajsza. Az ütközésről is van kamerafelvétel, a motor éppen lassított, az autót vezető nő éppen gyorsított és beleszaladt a motorba, amely egy érkező autó alá szorul. Az egyik elkövető életét vesztette, a másik elmenekült.

Most sofőr és életben maradt rabló egyaránt vádlottként álltak a bírósági tárgyalóteremben.

Az eset nagyon megosztotta a közvéleményt, a jogászokat, sok minden elhangzott az emberöléstől elkezdve a jogos védelemig, persze az a mérvadó, amit most mondott a bíróság.

Eszerint elsőrendű vádlott K. Andrea bűnös közúti veszélyeztetésben és rongálásban (ugyanis más autók és egy autós is megsérültek), ezért őt a bíróság egy év börtönre ítélte, két év próbaidőre felfüggesztve. K. Andrea jogosítványát egyúttal két évre bevonták, viszont nem találták bűnösnek az egyik rabló halálában.

És azért állapították meg esetében a közúti veszélyeztetést, mert az üldözés közben ártatlan személyeket sodort veszélybe, ártatlan személyeknek okozott kárt.

Az életben maradt rablót, aki a rablásokért már leülte a büntetését, K. Gábort segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt 1,5 év fogházbüntetésre ítélték (elfutott a helyszínről), 3 év próbaidőre felfüggesztve.

Az érintettek egyaránt fellebbeztek, a bírói döntésről nyilván újabb vita lesz, de egy kérdés mindenképp megválaszolatlanul maradt.

Hosszú ideje motoros rablók tartják rettegésben Óbudát. Még az ismert színművész, Kern András feleségét is kirabolják, lassan az egész város tud a rablásokról. Kamerafelvételekből sincs hiány, hiszen a Kolosy-térről induló üldözés is végig dokumentálva volt.

Mit csinált a rendőrség egész idő alatt? Mert egy dologban biztosan igaza van az autót vezető nőnek, aki a tárgyaláson azt mondta, ennek az egész rablásnak nem szabadott volna megtörténnie.

Forrás: MTI

Elég lesz egy helyen bejelenteni irataink ellopását

2016.04.27.
. jog-blogstar

A képviselők 134 igen és 34 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett támogatták Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát, amelynek lényege az adminisztrációs terhek csökkentése.

Az eddigi gyakorlat szerint, ha az ügyfél valamely adatát - például a lakcímét vagy a székhelyét - több nyilvántartás vagy névjegyzék tartalmazza, akkor az adat megváltozását mindenhol külön-külön be kell jelentenie.

A módosítás értelmében azonban már csak egy szervnek kell bejelenteni az adatváltozást, és az továbbítja az információt a többi érintett hatóságnak.

A törvénymódosítás értelmében, ha valakinek ellopják az adó-, illetve a TAJ-kártyáját, és erről a kiállító hatóság hivatalból - a rendőrségtől - tudomást szerez, akkor intézkednie kell az igazolvány pótlásáról.

Már a XXI. századnak is van Panama-botránya

2016.04.04.
. jog-blogstar

A Süddeutsche Zeitung német lapnak több százezer offshore cég titkos adatát szivárogtatta ki egy titkos forrás a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától, amely névtelen offshore vállalatokat ad el az ügyfelei számára a világ számos részén. Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok el tudják rejteni üzleti tevékenységüket.

A kiszivárogtatott iratokat és más dokumentumokat a német lap a nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő International Consortium of Investigative Journalists szervezettel közösen dolgozta fel neves nemzetközi lapok több száz újságírójának közreműködésével.

Az adatok feldolgozásában és a tények feltárásában mások mellett részt vett a The Guardian brit lap, a BBC brit közszolgálati médiacsoport, a Le Monde francia lap és az argentin La Nación is. A mintegy 11,5 millió dokumentum (e-mailek, pénzügyi kimutatások) feldolgozása nyomán 215 ezer offshore céget sorolnak fel a mintegy egy éven át készült projektben.

Az eltitkolt offshore vállalatokban érintett jelenlegi államvezetők közt van Vlagyimir Putyin orosz elnök, Petro Porosenko ukrán államfő, illetve Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi, és VI. Mohamed marokkói király is, a kínai elnök és további kínai pártvezetők. Más vezetők és politikusok családtagjaikon vagy barátaikon keresztül köthetők az offshore-ügyletekhez. A rengeteg kiszivárgott dokumentum szerint állami vezetők, bűnözők és több híresség, köztük Jackie Chan és Lionel Messi offshore-érdekeltségeire találtak bizonyítékot.

Az iratok szerint érintett David Cameron brit és Sigmundur David Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök, Alijev azeri elnök, Navaz Sharif pakisztáni kormányfő, és feltehetően további világhírű sportolók, színészek, a világ leggazdagabb embereit számon tartó Forbes 500-as lista legkevesebb nyolc dollármilliárdosa.

Ramon Fonseca, Mossack Fonseca ügyvédi iroda társalapítója kijelentette, cége nem felelős az off-shore vállalatokkal történt visszaélésekért. Hozzátette, a dokumentumok kiszivárogtatása "bűncselekmény" és Panama megsértése. Az ügyvéd szerint a cégek alapítása legális, és az egész szituáció olyan, mintha egy autógyártó céget azért tennének felelőssé, mert az általa gyártott személygépkocsival elraboltak valakit.

Panama kormánya együtt fog működni bármely igazságügyi nyomozásban a világ volt és jelenlegi vezetőinek offshore üzleteiről kiszivárgott információk kapcsán – közölte Juan Carlos Varela, a Panamai Köztársaság elnöke, aki szerint a kiszivárogtatott információk rossz fényt vetnek kormányára, amely „zéró toleranciát” tanúsít a panamai pénzügyi szektorban való visszaélésekkel szemben.

Az FBI, az Apple és a terroristák telefonja

2016.03.31.
. jog-blogstar

A kaliforniai San Bernardinóban december elején követtek el terrortámadást, a tizennégy embert meggyilkolók az Iszlám Államra hivatkoztak. Az egyik lelőtt terrorista okostelefonjának adataihoz nem sikerült az FBI-nyomozóknak hozzáférniük, és amikor ezt a telefont gyártó cégtől kérték, az Apple megtagadta az együttműködést, az adatvédelem biztonságára és kliensei érdekeire hivatkozva.

Országos érdeklődést kiváltó jogi vita kezdődött, amelyben a legnagyobb informatikai cégek, Facebook, Google, Twitter, az Apple mellé álltak, a politikusok pedig olyan törvényjavaslatot kezdtek körözni a kongresszusban, amely kötelezővé tenné az informatikai cégeknek, hogy bizonyos esetekben együttműködjenek a hatóságokkal.

A konkrét ügyben az FBI azt kérte, hogy az Apple írjon neki egy új operációs rendszert. A meglévő ugyanis csak tíz lehetőséget biztosít az okostelefon feltörésére, a tízedik sikertelen próbálkozás után törlődnek az adatok, az FBI ezt a korlátot szeretette volna kiiktatni.

Az Apple szerint azonban, ha az új operációs rendszer rossz kezekbe kerül, az összes okostelefon, iPhone-felhasználó veszélyeztetett lesz.

Februárban egy amerikai bíróság utasította a céget, hogy segítsen feloldani a terrorista mobiljának titkosítását. Sheri Pym bíró döntése szerint az Apple-nek el kell juttatnia a nyomozóknak egy különleges alkalmazást, amelyet az egyik megölt terrorista, Syed Rizwan Farook mobiljára töltenének le. Ez megakadályozná, hogy a biztonsági titkosító program az esetleges többszöri sikertelen feltörési kísérlet után letörölje a készülék memóriájában lévő adatokat.

Ennek ellenére patthelyzet alakult ki, mert az Apple fellebbezett.

A minap annyi fordulat történt, hogy az FBI mégis megtörte az okostelefont. A hírek szerint vagy a szolgálatait önként felajánló John McAfee, a számítógépes vírusirtó programok "atyja", vagy az izraeli Cellebrite nevű kis cég segíthetett a kormányzatnak.

A nyomozók tehát jelenleg már az adatbázist vizsgálják, de a vita, a kérdések megmaradtak, miszerint hogy lehet garantálni egyszerre adataink biztonságát és a bűnüldözés érdekeit? Mert az Apple és az FBI is a felhasználók, a jogkövető polgárok érdekeire hivatkozik.

Az Apple szerint a kormánynak soha nem lett volna szabad együttműködésre kényszerítenie a vállalatot, bár továbbra is támogatják a törvényes eljárásokat, miközben eltökélten dolgoznak azon, hogy termékeik egyre biztonságosabbak legyenek.

Ebben van némi ellentmondás, mert a konkrét ügyben nem támogatták az FBI-t.

Végeztek felméréséket is, a többség a bűnüldöző szerveknek adott igazat, végül maga az FBI-igazgató is közleményt adott, miszerint az embereket szeretnék megvédeni a terroristatámadásoktól, és nem kellene hátsó szándékot feltételezni. Feltehetően erről is van szó, bár sokan már belelátták az ügyben a gigantikus, médiaszereplővé vált informatikai mamutok és a kormányzatok meglévő vitáit, nem véletlen, a Szilícium-völgy, és még az ősi rivális Google is az Apple mellé állt.

Hamarosan Európában is perek várhatóak, és a bíróságok remélhetően választ adnak arra, hogy például a bűnüldöző szervek terrorveszélyre hivatkozva milyen módon férhetnek telefonálásunkhoz, levelezésünkhöz, személyes adatainkhoz, és az informatikai cégeknek milyen mértékben kell együttműködniük a terrorellenes hatóságokkal.

Ám a legfontosabb kérdés talán az, hogy mi, a felhasználók mit mondunk, meddig teszünk engedményeket a biztonság érdekében?

A francia multik győztek az Európai Bíróságon

Az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei. A pert francia multik és az Európai Bizottság kezdeményezte. A magyar kormányszóvivő szerint a döntés nem érinti a 2016-os programokat.

A bíróság döntése szerint az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki Szép kártyát, uniós irányelvet sért, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.

Ismeretes, hogy az ügyet a francia Chèque Déjeuner és a Sodexo cégek indították, akik a magyar kormány által bevezetett rendszerig uralták a piacot. Az Európai Bizottság is a francia multik mellé állt, illetve óriási meglepetésre az Európai Unió Bírósága előtt folyó per francia főtanácsnoka is.

Szép-kártyát jelenleg az OTP Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt., az MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft., valamint a K&H Csoportszolgáltató Kft. bocsát ki. A három kibocsátó 2015. november végéig együttesen 1,241 millió kártyát adott ki. A kártyákra az elmúlt öt évben feltöltött összeg meghaladta a 296 milliárd forintot.

A bíróság most megállapította, hogy az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya rendszer egyes elemeivel Magyarország megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A bíróság öt pontban állapított meg eltérést az uniós jogtól.

Az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát sérti az uniós irányelvet, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.

Emellett a magyar jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a SZÉP-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság) formájában működjenek. Ráadásul ezek a kibocsátók kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre.

A bíróság megállapította, hogy a magyar jogi szabályozás nem egyeztethető össze az irányelvvel, mivel a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények a székhely alapján nem lehetnek hátrányosan megkülönböztetőek. Az a kikötés, hogy mind a leányvállalatnak, mind az anyavállalatnak a magyar jog szerint kell létrejönnie, magában foglalja, hogy a székhelyüknek Magyarországon kell lennie, ami hátrányos megkülönböztetés a bíróság szerint.

A magyar cafeteria szabályoknak csak a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek megfelelni, ugyanis az előírás szerint a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Ez is a cégek székhelye szerinti hátrányos megkülönböztetés.

A kistelepüléseken való jelenlét megkövetelésével a magyar szabály megfosztja a külföldi cégeket attól a joguktól is, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek.

A bíróság azt is ellentétesnek találta az uniós joggal, hogy a magyar szabályok monopol helyzetbe hozták a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA), mellyel megsértettük a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Az utalványokat a törvény szerint csak az MNÜA árulhatja a munkáltatóknak, és a bevételeket szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordíthatja.

A döntés ellen fellebbezni nem lehet. A magyar kormányszóvivő, Kovács Zoltán reagált a döntésre és elmondta, az nem érinti a 2016-os programokat.

Elmondta, a magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését.

A kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az európai unió követelményeinek,de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét.

Hozzátette, a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz illetve a keretek rendelkezésre állnak.

Címkék: SZÉP-kártya

Gyurcsány Ferenc lehet fegyenc

2016.02.17.
. jog-blogstar

Dézsy Zoltán filmrendező az első és másodfok után a Kúrián is nyert Gyurcsány ellen, aki az Elment az öszöd című film miatt perelt, ebben az őt alakító színész börtönben, bilincsben látható. Dézsy szerint a bíróságot nem illik pr-célokra használni.

Gyurcsány – aki a déli határon 2015. szeptember 15.-én is rács mögé került menekültsimogatás közben - jelenleg talán táncol, sír vagy káromkodik, láttuk már mindegyik szerepben ripacskodni.

Gyurcsányt a Dézsy Zoltán készítette film kitalált, jövőben játszódó jeleneteiben börtöntöltelékként ábrázolták, ami a felperes álláspontja szerint alkalmas rá, hogy megsértse a személyiségi jogait. Semmilyen társadalmi igény nem indokolja, hogy ennyire bántó, sértő módon ábrázolják, mindez sérti személyiségi jogait.

Az alperes szerint azonban a fiktív, jövőben játszódó játékfilm esetében kizárható a személyiségi jogok megsértése.

De mi is pontosan ez a film? Segítségül hívjuk magát a rendezőt.

„A 2006-os esztendő talán a legsúlyosabb, leginkább terhelt esztendő volt a rendszerváltás óta. Filmem az esztendő fontos történéseit dolgozza fel, bemutatva a hátteret is.

Tavaszi országgyűlési választások, őszödi beszéd és nyilvánosságra kerülése, MTV-ostrom, október 23-a az Astoriánál - ezek a fontosabb sarokkövei a filmnek, amely a közeli jövőben - 2017-ben játszódik, s a szereplők is innen gondolnak vissza 2006-ra. Egy ex-miniszterelnök, egy netes újságíró, egy betörő és egy biztonsági őr dialógusai adják a film keretét. A helyszín: a Kozma utcai börtön, ahol mindenki az ítéletére vár.

A film módszere világszerte sikeres és elfogadott - kortárs közszereplőket színészek alakítanak (pl. az angol miniszterelnökről, a királynőről vagy a Kennedy családról szóló játékfilm). Magyarországon ez a feldolgozási mód új, mint ahogy az is ritka, hogy kibeszéletlen társadalmi kérdéseket feszeget egy film, amely abszurd dráma és nem paródia, a jelenetek és események pedig valós alapúak.

Jogászok, politológusok, történészek és szakértők támogatták munkámat, hogy hitelesen ábrázolhassam a 2006-os év ma már történelmi eseményeit. Nem véletlen, hogy az őszödi beszéd a mai napig vitatéma. A következményeit pedig bőrünkön érezzük."

A Fővárosi Törvényszék 2013 decemberében elutasította a volt kormányfő keresetét, másodfokon az ítélőtábla 2015. március 12-én megerősítette a döntés, az indoklás szerint elsősorban a véleménynyilvánítás és az alkotói szabadság védelme miatt. Ma a Kúria is azt állapította meg, hogy nem sérültek Gyurcsány személyiségi jogai.

Dézsy így kommentálta Kúria döntését: „Hányszor kell még megnyernem a pert Gy.F. ellen (ez volt a harmadik...),,hogy megértse, a bíróságot nem illik pr-célokra használni. A Kúriát pláne.”

Gyurcsány egyébként 2015. szeptember 15.-én déli határon is rács mögé került menekültsimogatás közben, amikor DK-s társaival megszemlélte a szerb-magyar határon felépült határzárat, majd kint ragadt a szerb oldalon, a rács túloldalán.

Visszaengedték, ám az intermezzo százezreknek szerzett roppant örömöt.

Fotó: MTI

Új törvény van az átverős termékbemutatók ellen

2016.02.15.
. jog-blogstar

A rendszerváltás óta folyamatosak a termékbemutatós ügyek, panaszok, beadványok, feljelentések, ráadásul a fogyasztóvédelmi hatóságok és a média is kiemelten foglalkozik mindezzel, de a termékbemutatós átverések száma jelentősen nem csökkent a kilencvenes évekhez a képest, sőt… Ami, valljuk be nagyon furcsa 2016-ban, mert hát hol élnek a károsultak?

Tavaly napi két írásos panasz érkezett be a fogyasztóvédelmi hatósághoz, egészen pontosan 780 darab. Mindenkit ingyenes ebéddel, rendezvénnyel és más mézesmadzagokkal csaltak el a helyszínre, ahol akkor és abban a pillanatban úgy érezték, bombaüzletet kötnek, mert a csodálatos félmilliós gépet megkapták 200 ezer forintért, vagy éppen pont olyan gyógyító szerkezetet ajánlottak, ami jónak tűnt a betegségére.

A fogyasztóvédelmi ellenőrök is megjelentek az ilyen bemutatókon, csak velük állítólag az volt a gond, hogy nem kellett őket rábeszélni a vásárlásra, így azonnal lebuktak.

A jogalkotó már eddig is több szabállyal próbált segíteni a termékbemutatós visszaéléseket elszenvedőknek, pár éve bevezették a tizennégy napon belül lehetséges elállási jogot. Ezt a cégnek írásban kell jelezni, és a bemutatót átvett terméket vissza kell adni, de csak azt, aminek a csomagolását nem bontották fel.

Most újabb mentőövet ad a jogalkotó, egy új törvény szerint az érintett vállalkozásoknak ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk, valamint biztosítaniuk kell a telefonos elérhetőséget is. Így a fogyasztók élhetnek a gyakorlatban is az elállási jogukkal. Az előírások betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.

Az ajándék vagy ajándéksorsolás reklámja mellett az árengedmény, a kedvezmény vagy a vagyoni előny nyújtása is tilos. Jelentős mértékben ugyanis emiatt népszerű ez az értékesítési forma. Tilos lesz pénzügyi szolgáltatások nyújtása ezeken a bemutatókon.

Meglehetősen jónak tűnnek az új törvénynek ezek a rendelkezései, már csupán egy kérdés maradt, meg lehet védeni az embereket saját maguktól?

Ezeket a cikkeket olvastad már?