Mert emberi életekről, sorsokról döntenek

. jog-blogstar

A vörösiszap-károsultak tüntetnek csütörtökön a Veszprémi Törvényszék épülete előtt. A Kúria elnöke, Darák Péter közleménye szerint az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák. Ezt a társadalomnak tudomásul kell vennie, azonban az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki. A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll.

Tehát ítélet, majd felháborodás, védekezés, majd vita az igazságszolgáltatásról. Csak nekem tűnik úgy, hogy az elmúlt 25 év nagy bírósági ügyei valahogy mindig ugyanezt a pályát futották be? És mindeközben itt emberi életekről, sorsokról döntenek.

Valahogy nincs új a nap alatt, a hazai közvéleményt leginkább megérintő bírósági ügyekben mindig felzúdulás, mindig balhé van. Garmadával lehetne idézni a konkrét ügyeket az elmúlt két és fél évtizedből, de elég csak a móri mészárlásra utalni, a magyar kriminológia eddigi történetének legkegyetlenebb, nyolc halálos áldozatot követelő rablógyilkosságában Kaiser Edét és Hajdú Lászlót elítélték, aztán előkerültek a valódi tettesek.

Pedig a példátlan ügyben óriási erőkkel indult meg a nyomozás, a legjobb rendőrtiszteket vetették be, majd évtizedes tapasztalattal bíró, elismert ítészek mérlegeltek. Akkor most mi a tök van? Mert azt nem lehet állítani, hogy rendőrség, ügyészség, bíróság nem akarta megtalálni, és felelősségre vonni az elkövetőket…

Kezdjük talán az alapoknál, a magyar büntetőeljárások szerkezeténél. Három szakaszból áll, az első a nyomozati szakasz, bűncselekmény felderítése, bizonyítékok beszerzése. A nyomozás anyaga alapján az ügyészség dönt a vádemelésről, vagy a nyomozás megszüntetéséről. A harmadik a bírósági szakasz, a tárgyalótermi bizonyítási eljárás.

Védőügyvédek gyakran mondták nekem, hogy a közvélekedéssel ellentétben a büntetőeljárás legfontosabb szakasza nem a bírósági, hanem a nyomozati, az ügyészségi, a dolgok elsősorban itt dőlnek el, a bíró már csak a hozott anyagból dolgozik.

Nagy port felvert ügyek kapcsán visszatérő motívumként a bírósági vezetők siettek leszögezni, a magyarországi büntetőeljárásokban az úgynevezett vádhoz kötöttség elve érvényesül, a bíró a vádon nem terjeszkedhet túl, csak arról dönthet, ami a vádiratban benne van. Vagyis, miért nem dolgozott jobban az ügyészség, miért nem volt alaposabb a vádirat.

Erre viszont azért nehéz bármit is mondani, mert Magyarországon az ügyészség váderedményessége mindig 94-96 százalék körül volt, vagyis az ügyek ilyen arányában megalapozottan, helyesen emeltek vádat, ami nemzetközi összehasonlításokban is nagyon jó. Mivel a váderedményesség fenti mutatóját a megszületett bírósági ítéletekhez mérik, az esetek túlnyomó többségében a vádhatóság és az igazságszolgáltatás álláspontja egybeesik! A rendszer tehát - elvileg - jól működik.

De akkor miért van az, hogy éppen a legnagyobb port felvert ügyekben hozott bírói ítéletek bántják legjobban az emberek igazságérzetét? Miképp lehetséges, hogy a vörösiszap-katasztrófának nincs személyi felelőse? Büntetlenül lehet építeni és működtetni olyan tározót, ami falvakat pusztít el és embereket öl meg?

Bármilyen döntés is lesz másodfokon, a kérdések ugyanazok, mint az elmúlt két és fél évtized legnagyobb vitát kiváltó ügyeinél. Nem volt elég alapos a rendőrségi nyomozás, rosszul építették fel a vádat? A bíró döntött rosszul, követett el szakmai hibát? Vagy ellenkezőleg, éppen ő látta át az ügyet a több száz tárgyalási napon keresztül lefolytatott bizonyítási eljárásnak, szakértők, tanúk meghallgatásának köszönhetően?

A legfontosabb kérdés azonban mégis az, hogy mit gondoljunk az igazságszolgáltatásról. Létezik egyáltalán ilyesmi, vagy érjük be jogszolgáltatással, és azzal, hogy bár emberi életekről, sorsokról döntenek a rendszeren belül, mint minden emberek által létrehozott rendszer az emberekhez hasonlóan ez is tökéletlen, akár még a felkészültség és a legjobb szándék ellenére is? Most, a vörösiszap-per elsőfokú ítélete után és visszatekintve az elmúlt 25 év tárgyalótermi tapasztalataira, erre az utóbbi változatra hajlok.

Címkék: vörösiszap
http://jogblogstar.blogstar.hu/./pages/jogblogstar/contents/blog/24436/pics/lead_800x600.jpg
vörösiszap
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?