Kárpótlást igényelhetnek a német államtól

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól

2016.09.07. | FeLa

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól a német állampolgárság vagy német nemzetiség miatt a második világháború alatt és után kényszermunkára kötelezett emberek. A német szövetségi közigazgatási hivatal honlapján megjelent tájékoztató szerint a 2500 eurós, …

Tovább
Sűrű nyafogások közepette kivonul az Uber

Sűrű nyafogások közepette kivonul az Uber

Tovább
Vigyázz az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal!

Vigyázz az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal!

Tovább

Mert Gyurcsány aztán kiszáll az üzletből

Átadja az Altust feleségének, és kiszáll az üzletből, mert aktív politikusnak ne legyen működő vállalkozása – nyilatkozta Gyurcsány Ferenc a Figyelőnek. Ugye, ez az a cég, az 1992 novemberében megalakult Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt., amely története gyakorlatilag a rendszerváltás állatorvosi lova, hogyan jut hozzá Gyurcsány KISZ KB titkárként egy értékes budai tanácsi lakáshoz, amelyet nem ad le, hanem öröklakásra cserél, ennek eladásából jön létre az Altus, majd jön Dobrev Klára, meg Apró Piroskának a Motim megvásárlására adott 700 milliós állami kölcsöne és elindul a hősköltemény…

Ezekről a dolgokról 2003-2004-tól kezdve hosszú eposzokat írtak a magyar médiában, és a mai napig maradt muníció, mert most arról szólnak a hírek, vélemények, hogy az Altust és ezen keresztül a Demokratikus Koalíciót megbízásokkal támogatja az Európai Bizottság.

Mindenesetre, az Altust átadják a feleségnek. Jó, megértük már azt is, hogy egy szép napon a Hócipő főszerkesztője Farkasházy Tivadarné lett, és ily módon Farkasházy Tivadarnak „állítólag és jogilag” már nem volt köze a szatirikus kiadványhoz, tehát ha Dobrev Kláráé lesz az Altus, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy az aktívan politizáló Gyurcsánynak semmi köze nem lesz működő vállalkozáshoz.

A magyar jog ugyanakkor mond pár dolgot az együtt élő házastársak céges vagyonáról, csak néhány szösszenet.

A házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik, így a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. De például a különvagyon haszna is közös vagyon!

Nem csupán az aktívumokra, hanem a tartozásokra is érvényes mindez. Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Vagy, a házastársak között van ilyen szerződés, amelyben eleve rendezik a vagyoni kérdéseket. Amennyiben nincs, a magyar jog főszabályai szerint édeskevés, hogy Gyurcsány átadja feleségének az Altust.

Gyurcsány csak akkor szállna ki az üzleti életből, ha a házassági bontóperben hozott vagyonközösséget megszüntető bírósági ítélet rendezi a vagyoni kérdéseket, és például az Altus a már elvált feleségé lesz.

Ennek hiányában a házastársnak átadott cég parasztvakítás, és még jogilag (!) sem jelenti azt, hogy a politikusnak nincs köze Altus gazdasági ügyeihez.

Ami pedig az igazi szándékokat illeti, ez a bejelentés közvetetten arról is tanúskodik, hogy Klára és Ferenc a jövőben is számítanak zsíros uniós megrendelésekre.

Szabadlábra engedi a bíróság a született gyilkost?

2016.02.08.
. jog-blogstar

A vörösiszap-perben hozott felmentő ítélet után újabb ügy borzolhatja a kedélyeket, a négyszeres rablógyilkos Bene László szabadlábra helyezéséről márciusban dönt a bíróság. Bene, aki pontosan olyan aljas féreg, mint annak idején volt a rendőrgyilkos Soós Lajos, „elfogadná”, ha a bíróság szabadon engedné.

Újabb sztárportrét közölt a Blikk a magyar médiában rendszeresen szereplő sorozatgyilkosról, Bene Lászlóról, hiába, a médiának is megvan a maga természete és mindig is fokozott érdeklődést mutatott és mutat a sorozatgyilkosok, a bankrablók, a szatírok, egyszóval a bűnözők irányába.

Bene pedig a magyar kriminalisztika történetében egy úgymond fontos szereplő, hiszen pontosan olyan aljas féreg, mint annak idején volt a rendőrgyilkos Soós Lajos. Utóbbit még 1980 októberében a bv-s kivégző hazavágta az anyjába, ám Bene és társai a rendszerváltásnak köszönhetően megúszták a halálos ítéletet.

Bene László társával, Donászi Aladárral 1989 és 1993 között tucatnyi rablást és négy emberölést követett el, a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban életfogytiglani büntetést szabott ki rájuk. Donászi öngyilkos lett a börtönben, Bene azóta is interjúkat ad és közülük nem egyben henceg a gyilkosságokkal és élet-halál urának tartja magát.

Csodálatos és adott esetben feledhetetlen lesz találkozni vele az utcán.

Ez pedig a gyilkosságok krónikája.

Donászi és Bene 1989-ben kezdték el a hosszú ideig megélhetést nyújtó akciósorozatukat, főként a Dunántúlon követtek el raktárbetöréseket és nagy értékű lopásokat. 1991. június 12-én hajtotta végre Donászi az első rablógyilkosságot. Azzal a szándékkal érkezett Győrbe, hogy elrabolja a Győr és Környéke Vízmű dolgozóinak fizetését. A fürdővállalat kapujában várta meg a pénzszállító autó érkezését. Az autó behaladásakor Donászi előbb a pénzt kísérő rendőr főtörzsőrmestert, majd a kaput kezelő portást is súlyosan megsebesítette. A rendőr a kórházba szállítás után meghalt, a portás túlélte a támadást. Donászi zsákmánya 870 ezer forint volt.

1992. május 11-én Donászi és Bene megtámadták a Budai Skála áruház bevételét szállító taxit. Bene a Vak Bottyán utcában egy autóval elállta a pénzt szállító taxi útját, Donászi pedig a taxihoz lépett és szó nélkül főbe lőtte a pénzt továbbító egyetemistát. Mindeközben Bene a taxi menekülő sofőrjét lőtte le, majd felnyalábolták a pénzeszsákokat és autón elmenekültek. A pénzszállító diák belehalt a sérülésekbe, a taxi sofőrje súlyos sebesülésekkel, de túlélte a támadást.

1992. november 8-án Donászi és Bene Sárszentmihály külterületén a lövészetet gyakorolták. A gyakorlat közben azonban vadászok tűntek fel, akik azt hitték, hogy végre rábukkantak a környék vadállományát tizedelő orvvadászokra. Tűzpárbajba keveredtek a vadászokkal, mindkettőt agyonlőtték. 1994. május 4-én a rendőrség rajtuk ütött.

Mert emberi életekről, sorsokról döntenek

2016.02.02.
. jog-blogstar

A vörösiszap-károsultak tüntetnek csütörtökön a Veszprémi Törvényszék épülete előtt. A Kúria elnöke, Darák Péter közleménye szerint az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák. Ezt a társadalomnak tudomásul kell vennie, azonban az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki. A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll.

Tehát ítélet, majd felháborodás, védekezés, majd vita az igazságszolgáltatásról. Csak nekem tűnik úgy, hogy az elmúlt 25 év nagy bírósági ügyei valahogy mindig ugyanezt a pályát futották be? És mindeközben itt emberi életekről, sorsokról döntenek.

Valahogy nincs új a nap alatt, a hazai közvéleményt leginkább megérintő bírósági ügyekben mindig felzúdulás, mindig balhé van. Garmadával lehetne idézni a konkrét ügyeket az elmúlt két és fél évtizedből, de elég csak a móri mészárlásra utalni, a magyar kriminológia eddigi történetének legkegyetlenebb, nyolc halálos áldozatot követelő rablógyilkosságában Kaiser Edét és Hajdú Lászlót elítélték, aztán előkerültek a valódi tettesek.

Pedig a példátlan ügyben óriási erőkkel indult meg a nyomozás, a legjobb rendőrtiszteket vetették be, majd évtizedes tapasztalattal bíró, elismert ítészek mérlegeltek. Akkor most mi a tök van? Mert azt nem lehet állítani, hogy rendőrség, ügyészség, bíróság nem akarta megtalálni, és felelősségre vonni az elkövetőket…

Kezdjük talán az alapoknál, a magyar büntetőeljárások szerkezeténél. Három szakaszból áll, az első a nyomozati szakasz, bűncselekmény felderítése, bizonyítékok beszerzése. A nyomozás anyaga alapján az ügyészség dönt a vádemelésről, vagy a nyomozás megszüntetéséről. A harmadik a bírósági szakasz, a tárgyalótermi bizonyítási eljárás.

Védőügyvédek gyakran mondták nekem, hogy a közvélekedéssel ellentétben a büntetőeljárás legfontosabb szakasza nem a bírósági, hanem a nyomozati, az ügyészségi, a dolgok elsősorban itt dőlnek el, a bíró már csak a hozott anyagból dolgozik.

Nagy port felvert ügyek kapcsán visszatérő motívumként a bírósági vezetők siettek leszögezni, a magyarországi büntetőeljárásokban az úgynevezett vádhoz kötöttség elve érvényesül, a bíró a vádon nem terjeszkedhet túl, csak arról dönthet, ami a vádiratban benne van. Vagyis, miért nem dolgozott jobban az ügyészség, miért nem volt alaposabb a vádirat.

Erre viszont azért nehéz bármit is mondani, mert Magyarországon az ügyészség váderedményessége mindig 94-96 százalék körül volt, vagyis az ügyek ilyen arányában megalapozottan, helyesen emeltek vádat, ami nemzetközi összehasonlításokban is nagyon jó. Mivel a váderedményesség fenti mutatóját a megszületett bírósági ítéletekhez mérik, az esetek túlnyomó többségében a vádhatóság és az igazságszolgáltatás álláspontja egybeesik! A rendszer tehát - elvileg - jól működik.

De akkor miért van az, hogy éppen a legnagyobb port felvert ügyekben hozott bírói ítéletek bántják legjobban az emberek igazságérzetét? Miképp lehetséges, hogy a vörösiszap-katasztrófának nincs személyi felelőse? Büntetlenül lehet építeni és működtetni olyan tározót, ami falvakat pusztít el és embereket öl meg?

Bármilyen döntés is lesz másodfokon, a kérdések ugyanazok, mint az elmúlt két és fél évtized legnagyobb vitát kiváltó ügyeinél. Nem volt elég alapos a rendőrségi nyomozás, rosszul építették fel a vádat? A bíró döntött rosszul, követett el szakmai hibát? Vagy ellenkezőleg, éppen ő látta át az ügyet a több száz tárgyalási napon keresztül lefolytatott bizonyítási eljárásnak, szakértők, tanúk meghallgatásának köszönhetően?

A legfontosabb kérdés azonban mégis az, hogy mit gondoljunk az igazságszolgáltatásról. Létezik egyáltalán ilyesmi, vagy érjük be jogszolgáltatással, és azzal, hogy bár emberi életekről, sorsokról döntenek a rendszeren belül, mint minden emberek által létrehozott rendszer az emberekhez hasonlóan ez is tökéletlen, akár még a felkészültség és a legjobb szándék ellenére is? Most, a vörösiszap-per elsőfokú ítélete után és visszatekintve az elmúlt 25 év tárgyalótermi tapasztalataira, erre az utóbbi változatra hajlok.

Címkék: vörösiszap

Vita lesz az igazságszolgáltatásról

2016.01.31.
. jog-blogstar

„Merre van az igazság!?” -tette fel magának a kérdést Németh Szilárd vasárnapi sajtótájékoztatóján, ahol bejelentette, hogy Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletek miatt.

Németh szerint az emberek többségét joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés, csakúgy mint a fővárost 2010 előtt „irányító maffia főnöke”, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyében a felfüggesztett szabadságvesztés.

Németh Szilárd úgy látja, hogy „egyes bírák nem akarják alkalmazni a megszigorított törvényeket a népvándorlásszerű migrációs hullámmal szemben. E helyett külföldre szaladgálnak, és ott kérik ezeknek az egyértelműen sikeres jogszabályoknak a megváltoztatását.”

Hozzátette, hogy a Fidesz az igazságszolgáltatással kapcsolatban tiszteletben tartja „a bírói függetlenség liberális követelményét”, de az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is érvényt kíván szerezni.A Fidesz jövő heti frakcióülésén megvitatja a felmerült kérdéseket, és utána az igazságügyi bizottság elé kerülhet az ügy.

Vörösiszap-katasztrófa: senki sem felelős tíz ember haláláért?

Felmentette a vörösiszap-per mind a tizenöt vádlottját az összes vádpont alól a Veszprémi Törvényszék. Jól hallották, tíz ember halálának és a milliárdos károkozásnak nincs felelőse a magyar bíróság szerint. Tegnap Hagyó Miklóst mentették fel. Valami nem stimmel a bíróságokon.

Felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól első fokon a Veszprémi Törvényszék csütörtökön.

Gondatlan közveszélyokozás

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, valamint gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezetői és több alkalmazottja ellen.

A büntetőper 2012. szeptember 24-én kezdődött, a pert a következő évben a büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd három évvel később az ügyészség több ponton módosította a vádat.

A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét, és 10 millió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot.

Kártérítési perekben azóta is születtek ítéletek, amelyekben a felpereseknek vagyoni és nem vagyoni kártérítést is megítéltek. Abból a 400 millió forintos keretből, amelyet 2015 februárjában különített el a kormány, 2015. november 10-ig hatvanhárom károsultnak fizették ki a megítélt kártérítést, eddig több mint 155 millió forintot.

Tíz ember halt meg a 2010-es katasztrófában

A Mal Zrt. ellen indult felszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van, befejezése a vagyonértékesítések időpontjától, valamint a zárómérlegek benyújtásától függ.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófáját okozva. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Az időskor és a 99 milliós bírság

2016.01.24.
. jog-blogstar

A csapból is az Időskori Biztonság életbiztosítás folyt, már elkapcsoltam, ha Szilágyi János feltűnt a képernyőn, vagy azt hallottam, 85 év alatt nincs orvosi vizsgálat. A GVH szerint a hirdetések megtévesztettek, 99 milliós bírságot rótt ki a két érintett cégre, utóbbiak most bírósághoz fordulnak, állítják, még senki nem találta reklámjukat megtévesztőnek.

A történetben két cég szerepel és a GHV, a cégek: a 4Life Direct Kft. és a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited. A versenyhivatal azért szabott ki rájuk összesen 99 milliós bírságot, mert úgy látta, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak az Időskori Biztonság életbiztosítás népszerűsítésekor, mert valótlan állításokat jelenítettek meg a szolgáltatás jellemzőiről, valamint megtévesztően azt a látszatot keltették, hogy a biztosítást a 4Life Direct Kft. nyújtja.

A 4Life Direct Kft. már bejelentette, hogy bírósághoz fordulnak, mert nem értenek egyet a GVH-döntéssel. A magyarországi ügyvezető nyilatkozatot küldött a jogiforum.hu-nak, ebben azt írja: „reklámjaink szövege és feliratainak szövege azonos számos különböző országban, jóllehet különböző nyelveken jelentek meg. Az elmúlt harminc évben több mint száz millióan látták őket különböző országokban, például az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Dél-Afrikában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban. Mostanáig a világon egyetlen szabályzó testület sem találta reklámunkat a GVH által sugallt módon megtévesztőnek, ezért is lepődtünk meg döntésükön.”

Tehát különböző nyelveken, azonos a szöveg és a felirat. Most nem lehet megítélni, hogy a lengyel hirdetésekben mi hangzott el pontosan, ám a GVH viszont azt mondja, magyar nyelven igazolható a megtévesztés. Ugyanis ezek a szövegek láttak napvilágot: a biztosítás különböző havidíjakért, de már „akár napi 100 Ft-ért” „érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekben”, illetve „a családjának kifizetett készpénz akár 3.500.000 Ft-ot is elérheti, amely segítségükre lesz, ha Ön már eltávozott”.

Napi 100 forintért azonban legfeljebb 50 ezer forintnyi biztosítási összeg volt elérhető a reklámokkal megcélzott nyugdíjas korosztály számára. A hirdetésekben hivatkozott egymilliós temetési költség fedezésében azonban ez az összeg nem nyújt érdemi segítséget – ez volt talán a versenyhivatal talán legfontosabb mondata.

A bírósági ítéletet előre megjósolni nem lehet, akár még a megbírságolt cégek is jól jöhetnek ki belőle. De a szolgáltatásaikat biztosan nem ajánlom egyetlen családtagomnak sem, ennek oka viszont független a GVH mostani döntésétől. Ha egy életbiztosítási hirdetésben azt mondják, hogy 85 év alatt nincs orvosi vizsgálat, az túlságosan szépnek tűnik abban az országban, ahol a nők várható élettartama 78 év, a férfiaké pedig 71 év körül van.

Buli, csajok, Alkotmánybíróság

2016.01.13.
. jog-blogstar

Az Alkotmánybíróság szerint nem járja, hogy amíg a férfiaknak belépőt kell venniük, addig a nők ingyen mehetnek be a szórakozóhelyre. Ez rendben is van, a jog szerint valóban diszkriminatív, bár inkább egy régi ráció áll a helyek gyakorlata mögött: ahová sok lány jár, oda sok fiú is.

Az Alkotmánybíróság nem kertelt: a diszkrimináció tilalma erősebb más szabadságjogoknál, például bizonyos gazdasági érdekeknél, a gazdasági tevékenység végzése nem adhat felhatalmazást a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegésére, a társadalmilag káros nemi sztereotípiák megerősítésére.

A határozatban azért benne van, az Alkotmánybíróság is tisztában van vele, hogy a szórakozóhelyek nem a férfiak ellen hozták ezt a diszkriminatív szabályt, csupán azért engedik be ingyen a nőket, mert a régi igazság érvényes: ahová sok lány jár, oda sok fiú is.

A konkrét ügyben egyébként egy magánszemély fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, mert egy buliban ezer forintot kellett fizetnie a belépőjéért, míg a nők ingyen lejthettek be a biztonságiak között. Az EBH és később a bíróság is az úriembernek adott igazat, a szórakozóhely ezt követően nyújtott be alkotmányossági panaszt az Alkotmánybírósághoz.

Ezt utasította el a taláros testület, még két fontos mondat a határozatából: mivel az emberi méltósághoz való jog az alapvető jogok legalapvetőbbike, a diszkrimináció tilalma erőteljesebben, közvetlenebbül érvényesül a magánjogi jogviszonyokban, mint más alkotmányos szabadságok. Különösen irányadó ez a támadott szabály hatálya alá tartozó jogviszonyokra, amikor a szolgáltatás nyújtása nyilvános helyen történik.

Helyreigazítás kér a magyar nagykövet a New York Timestól

2016.01.12.
. jog-blogstar

Magyarország washingtoni nagykövete is helyreigazítást kér a NYT ordas hazugsága ügyében, miszerint egy magyar börtönőr bántalmazott egy szír migránsnőt. Az eset tanulsága, már négy-öt évvel ezelőtt határozottabban kellett volna fellépni a nyugati média hazugságai ellen, ráadásul a magyar államnak bevételei is lettek volna.

Magyarország washingtoni nagykövete is helyreigazítást kér a NYT ordos hazugsága ügyében, miszerint egy magyar börtönőr bántalmazott egy szír migránsnőt – értesült a Magyar Idők. Az eset tanulsága, már négy-öt évvel ezelőtt jóval határozottabban kellett volna fellépni a nyugati média hazugságai ellen, ráadásul a magyar állam is bevételei lettek volna.

Ami a konkrét ügyet illeti: a The New York Times egyik január eleji cikkében (szerző, Katrin Bennhold) közölte, hogy egy szír nőt – testvére állítása szerint – egy magyar börtönőr súlyosan bántalmazott, mert elutasította a közeledését. A magyar Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint ez nem történt meg, sőt az eset egyáltalán nem is fordulhatott elő.

Egyszerűen azért, mert a magyar börtönökben nincs női migráns és gyerek, ők közösségi szállásokon kapnak ellátást.

A történet egyrészt itt véget is ér, másrészt pedig folytatódik, mert a lap a füle botját sem mozgatta a new york-i magyar főkonzul megkeresésére. Most azonban már Magyarország washingtoni nagykövete is hivatalos levélben kérte a The New York Timest a Magyarországgal kapcsolatban közölt valótlanság kiigazítására. Szemerkényi Réka levele az ügyben egyébként lehetséges jogi lépéseket megelőző, tárgyalásos magyar javaslatként kéri a hamis tényállítás korrigálását az amerikai laptól.

A nagykövet levele szerint miközben a cikk egy magyar hivatalos személyt egy rendkívül súlyos bűncselekmény elkövetésével vádol meg, arra vonatkozóan semmilyen bizonyítékkal nem szolgál. De nemcsak a cikkben nem található bizonyíték a feltételezett incidensre, hanem egyetlen más médiatudósítás, illetve magyar vagy nemzetközi hivatalos iratok sem említenek ilyen esetet.

A szerző, Katrin Bennhold a magyar sajtónak nyilatkozva pedig maga ismerte el, hogy nem ellenőrizte az általa hivatkozott állítás igazságtartalmát.

A szerző is elismerte, nem tudja bizonyítani a cikk állításait

Az eset nagy tanulsága, hogy már négy-öt évvel ezelőtt határozottabban kellett volna fellépni a nyugati média hazugságai ellen. Egyrészt, egy szerkesztőségnek és egy újságírónak sohasem jó egy helyreigazítási, bírósági ügy, a következő Magyarországról szóló cikk esetében egészen biztosan a fejekben van már, hogy korábban ügy lett a hazugságokból, a lejárató cikk nem maradt reakció nélkül.

A határozottabb fellépést a magyar állam lehetséges bevételei is indokolják. Hiszen az Egyesült Államokban (vagy Nyugat-Európában) nagyságrendileg más összegek játszanak akkor, ha egy lap valótlan hírt közöl, azt nem igazítja helyre, és a bírósági eljáráson sem tudja alátámasztani állításainak valódiságát. A magyar diplomáciának már 2010-től határozottabban oda kellett volna tennie magát a sajtó-helyreigazítási ügyekben, de jobb későn, mint soha.

Címkék: bevándorlás

Nem unatkoztunk: ezeket a törvényeket hozta 2015

2015.12.28.
. jog-blogstar

Február elsején életbe lépett a forintosításról és a fair bankokról szóló törvény, és hatályossá vált a devizahitelek forintosítása, az átváltási árfolyamot a jogszabály a svájci frank esetében 256,47, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forinton határozta meg. Mondani sem kell, a svájci jegybank döntését követően, amikor elszabadult a frank árfolyama, micsoda életmentő kormányzati, törvényalkotói segítség volt az árfolyamrögzítés magyar devizahiteleseknek.

Március 15-én hatályba lépett a vasárnapi pihenőnapról szóló törvény. 2015 őszére az is beigazolódott, hogy nem lett igazuk a vasárnapi pihenőnappal összefüggésben tömeges elbocsátásokkal, boltbezárásokkal, a forgalom visszaesésével riogatóknak.

Pedig egyes szakszervezeti vezetők, az ellenzék és a médiája azt állították, akár negyven-ötvenezer ember is elvesztheti az állását. Az adatok és a piaci szereplők véleménye alapján értelmetlen hisztinek és riogatásnak bizonyult a vasárnapi pihenőnap elleni kampány, növekedett a kiskereskedelmi forgalom, az emberek alkalmazkodtak az új szabályokhoz, munkaerőhiány van az ágazatban.

Jellemző, az ügy kapcsán a Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők bejelentették, törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy vasárnap tilos legyen vadászni. Így a vasárnap nemcsak az emberek, hanem az állatállomány számára is a pihenés napját jelentené, mondta a DK szóvivője. Láthatjuk, micsoda komoly emberek irányíthatnák ezt az országot, ha lennének olyan bolondok a magyarok, hogy kormányzati hatalomhoz juttassák ezt a csürhét.

Hasonlóképpen idén beigazolódott, hogy a kábellopások száma hatodára, a fémlopásoké harmadára csökkent az elmúlt két évben, köszönhetően a két éve bevezetett fémtörvénynek és a folyamatos járőrözésnek. Kábellopásra és fémtolvajlásra bazírozott családi egzisztenciák kerültek veszélybe, a nol.hu pedig képes volt leírni a következőket: „Elégedett a fémtörvénnyel a MÁV. De annyira, hogy a nemzetgazdasági tárcával közösen lelkendeznek…”.

Több adatot kell szolgáltatni a légi utasokról. A terrorizmus és a határon átnyúló bűnözés elleni együttműködés megerősítésére ezentúl felszállás előtt tizenkét órával kell adatot szolgáltatniuk a légitársaságoknak a schengeni határt átlépő utasokról, a járat felszállása után pedig továbbítaniuk kell a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak – ezt is tartalmazza a légi közlekedésről szóló törvény módosítása.

Mindenestre április 14-én megszavazták a képviselők a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt. A szavazáson mindössze öt független képviselő voksolt nemmel, 185-en pártállástól függetlenül igennel.

Az Országgyűlés törvénymódosítással ültette át a magyar jogrendbe azt az európai irányelvet, amellyel megőrizhető Magyarország GMO-mentessége. Januárban ugyanis az Európai Unió a tagállamok hatáskörébe utalta a GMO-növények termesztését (illetve annak tiltását) azzal, hogy jelentősen kibővítette a kimaradás lehetőségét az EU-ban amúgy engedélyezett rendszerből.

Az Országgyűlés júliusban foglalkozott a szerencsejátékok szabályozásával is. A jogszabály rögzítette: távszerencsejátékot, azaz online sportfogadást - a lóversenyfogadás kivételével - kizárólag a Szerencsejáték Zrt. szervezhet.

A lóversenynél pedig kizárólag a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. végezheti a távszerencsejáték-szervezést.

Az ezektől elkülönülő online kaszinójátékot csak a Magyarországon lévő játékkaszinó üzemeltetési koncessziójának jogosultja szervezheti, amely az online kaszinójáték lebonyolítását a kaszinójáték-szervezésre létrehozott koncessziós társaságon keresztül végezheti.

Módosította az Országgyűlés a villamos energiáról szóló törvényt annak érdekében, hogy rendezze azt az esetet, ha egy társaság fel akar hagyni egyetemes áramszolgáltatói tevékenységével. A módosítással azt akarták elérni, hogy amennyiben egy társaság felhagy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel, az ügyfeleinél akkor is biztosított legyen a folyamatos villamosenergia-ellátás az egyetemes szolgáltatás keretei között.

Szeptember elsején lépett hatályba a természetes személyek adósságrendezéséről szóló jogszabály, a tízezreket érintő családi csődvédelem lehetősége. De csak azoknak éri meg igazán, akik fegyelmezetten teljesítik a csődegyezségben vállaltakat és folyamatosan fizetnek.

Jogi határzár lépett életbe szeptember 15.-én nulla órától Magyarországon, amely bűncselekménynek minősíti, ha valaki a már elkészült határkerítés illegális átlépésével jut az országba. Az Országgyűlés szeptember eleji döntése alapján a kormány keddtől válsághelyzetet rendelhet el a tömeges bevándorlás miatt.

Tömeges válsághelyzetben igénybe vehető az állami, önkormányzati vagyon – döntött a Parlament. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatják. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont.

Új vadászati törvényünk is lett. Fontos újdonsága a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése; a trófeagazdálkodásban a korábbi szemléletet állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat; továbbá a vadkár rendezése is új alapokra kerül és leépítettek több bürokratikus szabályt.

Készül az új polgári perrendtartási törvény, az Igazságügyi Minisztérium szakértői szerint alkalmas arra, hogy gátat szabjon a perek elhúzódását eredményező jogintézményeknek, a keresetváltoztatásoknak, az újabb és újabb előkészítő iratok és bizonyítási eljárások előterjesztésének.

2016 második felében dönthet az Európai Bíróság a betelepítési kvóták megszüntetését célzó magyar keresetről, és a döntés amellett, hogy precedens értékű lehet, azt is mutatja majd, hogy a jog milyen szerepet játszik az unióban – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter december 27.-én a Kossuth Rádióban.

Címkék: törvények

A „részegen lövöldöző” Áder és az újságírás legalja

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az Index, mert a magyar bíróság kimondta, ordas hazugságokat nem lehet írni emberekről, ez esetben Áder Jánosról. Az Index védekezése szerint a részegen lövöldöző Áderről szóló firkálmányban utaltak rá, hogy a történet valószínűleg nem igaz. Bár ennek ellenére leírták, meg két óránál többet nem voltak hajlandóak várni az államfő válaszára, de azért a sajtószabadság, meg az emberi jogok, mennek Strasbourgba.

Nézzük csak mi történt. Vágvölgyi B. András a Facebookon egykori fogdabüntetéséről számolt be, amit sorkatonaként kapott, mert szivarozott az ezredsorakozón. Mellékesen megemlítette, hogy fogdatársa volt Áder János is, aki szerinte részegen lövöldözött, amiért 30 napot kapott.

Az Index, mint gyöngytyúk a meleg takonyra úgy csapott le a bejegyzésre, Áder János pedig pert indított az Index és Vágvölgyi B. András ellen. A 24.hu képest volt ezt a hírt úgy közölni, hogy a humortalan államfő katona sztori miatt perelt. Mert hát milyen humoros is, ha azt írják az emberről, hogy részegen lövöldözött a katonaságnál, ami jogi nyelvre lefordítva eshetőleges szándékkal elkövetett emberölési kísérletet jelent.

Az elsőfokú ítélet nagyon érdekes volt. A Fővárosi törvényszék idén februárban az Index elleni keresetet elutasította, mert a bíró szerint a cikk "nem tekinthető valótlan tény rosszhiszemű közlésének. Amennyire lehetett, az újságíró a tényeknek utánajárt, a cikk megjelenését megelőzően a felperest (Ádert) megkereste. A cikk végén a kételyeit is kifejezi". Vágvölgyit 50 ezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte.

Az az igazság, amelyik bíró ezt az ítéletet meghozta, az alkalmatlan hivatásának ellátására.

A Fővárosi Ítélőtábla most a következőket mondta ki: a portál „valótlan tényként” híresztelte, hogy Áder a sorkatonai szolgálata alatt elhagyta az őrhelyét és részegen lövöldözött.

Az Index kényszerűségből a következőkről számol be.: a Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanács ítéletében megállapította, hogy az Index is jogsértést követett el. Szóbeli indoklásában a bíró kifejtette, hogy ez nem minősült közéleti vitának, nem politikusok vitatkoztak egymással közéletet érintő kérdésekről. Kifejezetten az Indexnek címezve Kizmanné közölte, hogy ez az ítélet nem a sajtószabadság ellen irányul. Szerinte a sajtó nem korlátlanul szabad, ha ez így lenne, akkor nem lennének sem sajtó-helyreigazítási, sem személyhez fűződő perek.

Az Index szerinte nem volt jóhiszemű, amikor Vágvölgyi blogbejegyzése után rögtön lecsapott a történetre, és csupán két órát várt a Köztársasági Elnöki Hivatal válaszára, és mivel az nem érkezett meg, leközölte a cikket. Az sem mentesíti szerinte az Indexet, hogy a cikkben szerepelt, hogy a Vágvölgyi által leírt történet valószínűleg nem igaz, legenda, hiszen a lövöldözésért nem fogda, hanem börtön járt volna.

Sőt, ez szerinte súlyosbítja az Index felelősségét, mert tisztában lehetett azzal, hogy valótlan tényállításról van szó. A sérelemdíj összegszerűségét arra alapozta, hogy Ádernek magyarázkodnia kellett az ügy miatt, és az ennél kisebb összegű sérelemdíj kiüresítené a sérelemdíj jogi intézményét.

A sérelemdíj egyébként 600-600 ezer mind az Index, mind Vágvölgyi részéről. Most mennek a Kúriához meg Strasbourgba. Mert sérti a sajtószabadságot, ha nem lehet megírni a magyar államfőről olyan ordas hazugságot, hogy katona korában részegen lövöldözött, és ezzel, ismételjük, ezzel eshetőleges szándékkal emberölési kísérletet követett el.

Remélhetőleg az Index/gyöngytyúk/meleg takony és Vágvölgyi büntetését megduplázza a Kúria.

Mondtuk már, hogy amit az Index művelt, az az újságírás legalja?

Címkék: Áder János, Index

Ezeket a cikkeket olvastad már?