Kárpótlást igényelhetnek a német államtól

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól

2016.09.07. | FeLa

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól a német állampolgárság vagy német nemzetiség miatt a második világháború alatt és után kényszermunkára kötelezett emberek. A német szövetségi közigazgatási hivatal honlapján megjelent tájékoztató szerint a 2500 eurós, …

Tovább
Sűrű nyafogások közepette kivonul az Uber

Sűrű nyafogások közepette kivonul az Uber

Tovább
Vigyázz az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal!

Vigyázz az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal!

Tovább

Tíz érv a betelepítési kvóták ellen

2015.12.04.
. jog-blogstar

Magyarország tíz érvre hivatkozva kéri a betelepítési kvóták megszüntetését – közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015. december 4-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

A miniszter elmondta: Magyarország csütörtök délután hivatalosan is megtámadta az Európai Bíróságon a kötelező betelepítési kvótákról szóló uniós határozatot. Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés novemberben fogadta el azt a törvényt, amely Magyarország és Európa védelméért a kvóták elleni jogi fellépésre kötelezte a kabinetet.

Az Igazságügyi Minisztérium huszonöt oldalas keresetében tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kéri a kvóták megszüntetését – ismertette Trócsányi László. Közölte: másfél éves, precedensértékű perre számítanak az ügyben, amelybe reményeik szerint más uniós országok is beavatkoznak Magyarország mellett.

A kormány elhibázottnak tartja a migráció uniós kezelését, vagyis sem jogi, sem politikai értelemben nem tudja elfogadni a kötelező kvótarendszert – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az embertelenség kérdését is felveti a kvóták és az emberek összekapcsolása.

Trócsányi László kifejtette: a keresetben elsőként arra hivatkoznak, hogy a kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, hiszen az uniós rendeletekről szóló szabályok alapján nem lehetett volna elfogadni. A kormány aggályosnak tartja azt is, hogy a kvótákról szóló átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét.

A miniszter szerint ráadásul az Európai Uniónak inkább azt kellett volna kimondania, milyen segítséget tud adni Olaszországnak és Görögországnak, nem pedig más országokat migránsok befogadására kötelezni.

Magyarország keresete iránt óriási az érdeklődés az unióban, hiszen minden tagállam kivár a kötelező kvóták ügyében.

Az Unió bel- és igazságügyi tanácsa emellett megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja, a bizottság döntésétől csak egyhangú szavazattal lehet eltérni – közölte a miniszter, aki szerint a nemzeti parlamentek véleményezési jogát is biztosítani kellett volna, ráadásul a határozat ellentétes az Európai Tanács korábbi, önkéntes kvótákról szóló döntésével is.

Trócsányi László a jogbiztonság és a normavilágosság elvét is sérülve látja, hiszen a határozatból eljárási, garanciális szabályok hiányoznak. Nem valósul meg továbbá a szükségesség és az arányosság elve sem, továbbá a határozatban Magyarország migrációs helyzetben betöltött speciális helyzetét sem vették figyelembe – fűzte hozzá.

Kérdésekre válaszolva elmondta, bíznak abban, hogy az új lengyel kormány beavatkozik majd Magyarország mellett a perben, de szerinte érdeklődést mutathat még Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia, valamint Finnország is.

Szánalmas, bukott próbálkozás a hazánk elleni aláírásgyűjtés

2015.12.01.
. jog-blogstar

Jót nevettem azon, amikor a hazai média egy része uniós atombombaként, nukleáris fegyverként aposztrofálta, hogy az uniós szerződés 7. cikkelye szerinti aláírásgyűjtés indult hazánk ellen (ennek lényege, Magyarország szavazati jogának megvonása).

Az eddigi összes ilyen kezdeményezésnek semmilyen foganatja nem volt. A több mint félszáz ügyből három 2012-es ügy jutott át a többkörös rendszeren, ez annyit jelent, hogy az Európai Bizottság mondott rá valamit.

Pedig olyan szépen megtervezték, Navracsics Tibor uniós biztos októberben bejelentette, hogy novemberben lesz a biztosok kollégiumának egy olyan ülése, amelyen nem tud részt venni, az Európai Bizottság biztosi kollégiumában éppen ezen az ülésen adtak zöld utat az Európai Humanista Föderáció polgári kezdeményezésének.

Ez nem kevesebbre kérte a bizottságot, minthogy indítsa el a 7. cikkely szerinti eljárást, és vigye a magyar ügyet” a döntéshozó Miniszterek Tanácsa elé. Navracsics felháborodott levélben tiltakozott az eljárás miatt.

Most nagyjából ott tartunk, hogy az Európai Bizottság a kezdeményezést jegyzékbe vette, vagyis az megfelel a formai követelményeknek és ennek alapján elkezdhető az aláírásgyűjtés, amelynek során összesen legalább egymillió európai polgárnak kell egyetértését nyilvánítania, legalább hét tagországból.

Ha összegyűlt a szükséges számú aláírás, annak ellenőrzése után a brüsszeli bizottság három hónapon belül érdemben megvizsgálja a kezdeményezést. Az abban foglalt követelésnek nem kell szükségszerűen eleget tennie: állást foglalhat úgy is, hogy részletesen megindokolja, miért nem látja szükségesnek a kezdeményezésben megfogalmazott lépéseket és így tovább és így tovább.

A tengeri kígyóra emlékeztető bonyolult procedúrát azért nem érdemes tovább ismertetni, mert a lényeg a következő. Az eddigi összes ilyen kezdeményezésnek semmilyen foganatja nem volt.

A több mint félszáz ügyből három 2012-es ügy jutott át a többkörös rendszeren, ez annyit jelent, hogy az Európai Bizottság mondott rá valamit. Az egyik az emberi embrió méltóságáról szólt, a másik az állatkísérletekről, a harmadik a tiszta ivóvíz kapcsán indult. A biztosság ennek kapcsán válaszolt a kezdeményezőknek, ám ezen kívül érdemben, jó brüsszeli technokrata módra, semmit sem tett.

Bonjour France: a franciáknak végre leesett a tantusz

2015.11.25.
. jog-blogstar

Több hónappal Orbán Viktor után, Manuel Valls francia miniszterelnöknek is leesett a tantusz, a Matignon-palotában az európai média képviselőinek jelenlétében Európa külső határainak zárásáról, és arról beszélt, hogy a kontinens nem tud több migránst befogadni. Valls jelezte, a migránsokat a Szíriával szomszédos országoknak kell befogadniuk és visszatartaniuk.

Bonjour France! És mit mond ma este Merkel az az Élysée-palotában?

A francia miniszterelnök szerint, ha Európa nem tudja leállítani a migránsáradatot, megkérdőjelezi abbéli képességét, hogy meg tudja védeni a saját határait. „Ennek hiányában Európa kételyt ébreszt, hogy képes-e hatékonyan ellenőrizni határait" – fogalmazott az AFP szerint és azt is kijelentette, Európa jövője a határainak megvédésétől függ.

A francia kormányfő utalt arra, hogy a november 13-i párizsi merényletek legkevesebb két elkövetője Görögországon és Szerbián át menekültként érkezett Nyugat-Európába.

Manuel Valls úgy látja: az EU-nak - ahelyett, hogy ellenőrizetlenül engedi be a migránsok ezreit - inkább a Szíriával szomszédos országokkal, Törökországgal, Libanonnal és Jordániával kell megoldást találnia a menekültek ottani befogadására és visszatartására.

Szerda este Francois Hollande elnök az Élysée-palotában fogadja Angela Merkelt, a német kancellár pár mondattal többet tehetne a migránshordák beözönlése ellen, mint Európában bárki más.

Címkék: bevándorlás

Egész Európában új jogszabályokat hoznak a terroristák ellen

2015.11.23.
. jog-blogstar

Már az Európai Bizottság is kénytelen volt lépéseket tenni a terrorizmus ellen, szigorítaná a lőfegyverhez jutást, jobban követhetővé teszi majd a legális lőfegyvereket, és a mostaninál is szigorúbban biztosítja a hatástalanított fegyverek működésképtelenségét.

A bizottság arra tett javaslatot a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, valamint a társjogalkotó Európai Parlamentnek, hogy módosítsák azt az irányelvet, amely a magánszemélyek lőfegyverhez jutását és a fegyverek szállítását szabályozza a tagállamok között.

Tízből kilenc francia a szigorítások mellett

A franciák elsöprő többsége támogatja a kormány szigorúbb intézkedéseit, először is pár napja három hónappal hosszabbították meg a rendkívüli állapotot.

A kormány a lakhelyelhagyási tilalmat az új törvényben kiterjeszti minden olyan személyre, akivel kapcsolatban "komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent". Ezzel az új megfogalmazással az olyan embereket is házi őrizetben lehetne tartani, akik "viselkedésük vagy ismeretségi körük, mondandójuk vagy terveik alapján gyanúsak". A házi őrizetben lévő embereknek bevonnák az útlevelét és az új jogszabály alapján megtiltható lenne, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.

Az új törvény alapján fel lehet oszlatni olyan egyesületeket és csoportokat, amelyek olyan cselekményekben vesznek részt, amelyek súlyosan sértik a közrendet, vagy ilyen cselekményekre buzdítanak, illetve olyan csoportokat is meg lehetne szüntetni, amelyekben házi őrizetben lévő emberek vannak. Beausoleilben, a francia Riviérán meg is történt az első imaház bezárása, amelyet radikális személyek kedveltek és látogattak.

A rendkívüli állapot keretében a belügyminisztérium előzetes bírói engedély nélkül házkutatásokat tarthat. A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, s az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell.

Új rendelkezések a mai Magyar Közlönyben

A mai Magyar Közlönyben új terrorellenes rendelkezések jelentek meg és megállapították a készültségi fokozatokat is.

A fokozatok között a 4-es az alacsony fokozat. Ez akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk alapján az Európai Unió, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamában terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn, a cselekmények természete, kiterjedése, valamint hatásai előre nem határozhatók meg és Magyarországnak nemzetközi vagy szövetségesi közreműködési kötelezettsége áll fenn a veszély elhárításában, illetve kezelésében.

A 3-as (közepes) fokozat akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak vagy az EU, illetve a NATO tagállamában, vagy a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekményt követtek el, amelynek hatásaként Magyarország fenyegetettségének növekedése valószínűsíthető.

A 2-es (magas) fokozatot akkor kell elrendelni, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre.

Az 1-es, a legmagasabb (kritikus) fokozat rendelhető el, ha Magyarország területén vagy Magyarország területére is kiható, súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el vagy Magyarország területén olyan súlyos következményekkel járó egyéb esemény történik, amelynél felmerülhet a terrorizmussal való összefüggés.

Szlovákiában Fico megfigyelteti a muszlim közösségeket

A parameter.sk szerint a szlovák parlament elnöke védelmébe Robert Ficót, aki párizsi terrormerényletek kapcsán kijelentette, hogy minden egyes muszlimot megfigyelnek Szlovákiában. "A muszlim szót használta. Mit kellett volna mondania, hogy az eszkimókat fogjuk megfigyelni? Mondjuk ki az igazságot. Az utóbbi években az európai terrormerényletek mögött iszlám szélsőségesek álltak. Helyénvaló volt azt mondania, hogy megnézzük a muszlimok közösségét, hogy elkülönítsük a jókat azoktól, akik veszélyt jelenthetnek" - jegyezte meg Peter Pellegrini a TA3 politikai vitaműsorában, amikor Fico kijelentését támadták.

A családnevek önmagukért beszélnek

A balliberálisok jelenleg már a szigorúbb jogszabályok, a muszlimok fokozottabb megfigyelése miatt „aggódnak”, ám tény, az azonosított terroristák családneve nem Rossi, Nowak, Jensen, Müller, Nagy, Popa, Gruber, Garcia vagy Korhonen.

Az eddig azonosított terroristák ugyanis a következő nevekre hallgatnak: Salah Abdeslam, Brahim Abdeslam, Abdelhamid Abaaoud, Ismaël Omar Mostefaï, Samy Amimour, Bilal Hadfi és így tovább, és így tovább…

Címkék: terrorizmus

Az ügyészség is a fagyállós gazda érdekében fellebbez

2015.11.13.
. jog-blogstar

Ami most történik, olyan ritka, mint a fehér holló: a meggyborába fagyállót keverő, azzal a tolvaj halálát okozó és első fokon hét év szabadságvesztésre ítélt borosgazda érdekében nem csupán védőügyvédje, hanem maga a vádhatóság is fellebbez, mert szerintük a gazda nem akart ölni. A Blogstar szerint sem, V. Pál csak a tolvajokat akarta megleckéztetni, ám az állam cserbenhagyta őt, már nem tudott helyesen dönteni, és vesztére hashajtó helyett fagyállót kevert borába.

Mint ismert, a vácszentlászlói férfi azért került bíróság elé, mert 2013-ban fagyállót kevert borába a visszajáró tolvajok megleckéztetése végett. Nem mellékes körülmény, a gazdát éveken keresztül nem védte meg a törvény, ellopták a fűnyíróját, láncfűrészét, horgászbotjait, borát, a rendőrök ráadásul őt hibáztatták, miért nem vigyáz jobban a dolgaira, s ebben a feldúlt, kiszolgáltatott állapotban következett be a fagyálló-affér.

A bort ellopó tolvaj dizájner drogot is fogyasztott, ezért rosszullétét követően környezete erre a kettős hatásra gyanakodott, a kórházba szállítás után halt meg. Két másik embert megkínált a borból, azok a fagyállótól enyhe lefolyású etilén-glikol-mérgezést szenvedtek.

A Budapest Környéki Törvényszék most szerdán, több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt mondta ki bűnösnek V. Pált, és hét év börtönbüntetésre ítélte. A vádlott leghamarabb 4 és fél év múlva szabadulhat.

Ezt az ítéletet azonban túlságosan súlyosnak tartja a Pest Megyei Főügyészség (meg a fél ország), ezért a mai napon a vádhatóság maga nyújtott be fellebbezést a vádlott érdekében az első fokú ítélet ellen. Ez nem példátlan, ám olyan ritka, mint a fehér holló, egy védőügyvéd praxisában tíz-tizenöt évben egyszer fordul elő.

A főügyészség szerint a gazda nem akart embert ölni, igaz, korábban sem állított ilyet, a férfit eredetileg életveszélyt okozó testi sértéssel vádolta, amelyet a törvényszéki tárgyaláson halált okozó testi sértésre módosított.

A vádlott végig azt állította a tárgyaláson, csupán a tolvajok megleckéztetéséről volt szó, azt akarta, hogy hasmenésük legyen a fagyállótól.

És most jön a legfontosabb kérdés, a mérnök végzettségű fiatalember miért is mérget kevert a borába, és nem pedig annyi hashajtót, ami egy székrekedésben szenvedő népes elefántcsordának is elég lett volna? Nos, V. Pált cserbenhagyta az állam és a rendőrség, ezért abban a kiszolgáltatott állapotában már nem tudott helyesen dönteni. Miként Szoboszlai Barna bácsi, aki Kesznyétenen áramot vezetett a kerítésébe az őt rendszeresen és következmények nélkül kifosztók ellen.

Romániában is a magyar nyelv napja november 13-a

2015.11.11.
. jog-blogstar

Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója által közösen kezdeményezett jogszabály értelmében ezen a napon a magyarlakta településeken különböző kulturális programokat szervezhetnek, amelyekhez a helyi önkormányzatokon kívül a civil szervezetek is hozzájárulhatnak.

A tervezet kitér arra, hogy a közmédia is sugározhat az ünnepre hangoló műsorokat. A törvény kihirdetése után a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a magyar nyelv napjáról.

Több más kisebbség nyelvének már van napja

A törvénytervezet indoklásában a kezdeményezők megemlítik, hogy miután az ENSZ 1999-ben február 21-ét az anyanyelv világnapjává nyilvánította, a román parlament több kisebbség esetében is törvényt fogadott el az illető közösség nyelvének napjáról. Romániában például szeptember 28. a cseh, december 13. pedig a tatár nyelv napja.

A törvény kezdeményezői rámutattak: a Kárpát-medencében november 13-án ünneplik a magyar nyelv napját, és a romániai magyarok is csatlakozni szeretnének ehhez az ünnephez.

A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává november 13-át, a magyar nyelvet az államigazgatásban és a közoktatásban hivatalossá tevő 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját.

Reformáljuk a végrehajtást, de az adósok sosem fogják szeretni

2015.11.09.
. jog-blogstar

Ebben az évben a kormány és az Igazságügy Minisztérium nagyon komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen a hazai végrehajtás, kevesebb legyen a panasz, nagyobb legyen a végrehajtók feletti állami kontroll, világosabb legyen a fegyelmi felelősség.

Az első nagy jogszabályváltozás szeptember elsejétől hatályos, a végrehajtók kinevezése nem határozatlan időre, hanem hét évre szól, 2022-ig meg kell szerezni mindenkinek a jogi egyetemi végzettséget, átalakul a végrehajtói kamara, szigorúbban ellenőrzik a vagyonkezelést – ennél többet jelenleg az állam nem nagyon tehet, a többi a mindennapi működés kapcsán derül ki. Most az eljárási szabályok további finomításán dolgoznak.

De ne kerteljünk, az adós minden korban őszintén utálta a végrehajtót és megpróbált kibújni a felelősség alól – tisztelet a kivételnek. Idősebb Alexandre Dumas felkapott író volt, sokat is keresett, amivel csupán egy gond volt, imádta szórni a pénzt. Így számos filozófiai nézeteltérése alakult ki a végrehajtókkal. Egy ízben adományt kértek tőle egy szegény végrehajtó temetésére, húsz frankot. Dumas père negyvenet adott és azt javasolta, az összegből rögtön temessenek is el két végrehajtót.

Visszatérve a magyar valósághoz, a hazai végrehajtások több mint nyolcvan százaléka közüzemi számlák meg nem fizetése, mobiltelefon-tartozások, parkolási ügyek és jellemzően igen kis perértékű ügyek miatt indul. Van olyan adós, aki sportot csinál a be nem fizetett parkolási számláiból és inkább hadakozik a végrehajtókkal.

Ráadásul, a hazai végrehajtás eljárás számos lehetőséget teremt arra, hogy az együttműködésre kész adós azt leállíthassa, haladékot kaphasson, megelőzhesse az ingatlan-árverést, amely az évi mintegy félmillió eljárásnak a töredéke, másfél és kétezer közötti, és ennek csupán fele a lakóingatlan, a másik fele ipari ingatlan, termőföld.

Nagy előrelépés lenne, és a mostani jogalkotói munkát dicsérné, ha két-három év múlva az ombudsmani hivatalban a végrehajtásokkal kapcsolatos állampolgári panaszok száma évi száz alatt maradna. Jelenleg ugyanis ez a mutató évi kétszáz, ami azt is jelenti, a végrehajtás folyamatosan az egyik leggyakoribb olyan témakör, amelyet panaszolnak a polgárok.

A végére kívánkozik még egy mondat: akár tetszik, akár nem, a végrehajtások végső soron a gazdasági élet biztonságát szolgálják és csak a jogerős bírósági ítélet után indulhatnak el.

Címkék: végrehajtás

Strasbourgnak is nyilatkoznia kell a magyar férfiak nyugdíjáról

Gyors és közérthető összefoglalása a jogi eljárásnak: idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete vezető tisztségviselője magánemberként kezdeményezett népszavazást arról: a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak negyven év munka után.

A Kúria júniusi döntése lehetővé tette a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. (A Nemzeti Választási Bizottság nem engedte az aláírási íven lévő népszavazási kérdés hitelesítését.)

Ám az Alkotmánybíróság meg a Kúria döntését írta felül, miszerint a nőket - az alaptörvény alapján - külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére is tekintettel másmilyen lehet a nyugdíjra való jogosultságuk is. (Mindebből érzékelhető a jogi bizonytalanság, hiszen az egyik álláspont szerint éppen az alkotmány alapján jelenthető ki a nemek egyenjogúsága, a másik álláspont szerint meg külön védelem illeti meg a nőket, éppen az alkotmány alapján – a szerk.)

A döntés másik indoka szerint azért sem lehet népszavazást tartani a kérdésben, mert az tiltott tárgykört, konkrétan a költségvetési törvényt érinti.

Az Alkotmánybíróság döntését követően és annak megfelelően a Kúria október 27.-én hozott egy második végzést, amely megtagadta a népszavazást. Bodnár József ígérete szerint amint ezt megkapja, Strasbourgig megy, mivel kezdeményezett egy népszavazást, ami először zöld utat kapott, ám félúton leállították.

A népszavazás kezdeményezője tájékoztatott arról is, hogy nyílt levélben fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben "égbekiáltóan igazságtalannak" nevezte a testület döntését. A levélben Bodnár József kiemeli Stumpf István alkotmánybíró különvéleményét. Stumpf István nem értett egyet a Kúria döntésének megsemmisítésével, véleménye szerint vissza kellett volna utasítani a Kúria döntését megtámadó alkotmányjogi panaszt, mivel az azt benyújtók esetében nem állt fenn a törvény szerinti érintettség - áll a levélben.

Az ügyre vissza fogunk térni.

Címkék: nyugdíjrendszer

Ausztrália visszafordítja az embercsempészek hajóit

2015.10.29.
. jog-blogstar

Bár az ausztrál haditengerészet által végrehajtott Sovereign Borders, azaz Szuverén határok elnevezésű akciótervet a többnyire élhetetlen és nem e világban élő civilszervezetek bírálják, a hatóságok tudomása szerint két éve nem fulladt menekült a tengerbe, és egyetlen embercsempész hajó sem érte el az ausztrál partokat.

Az ausztrál kormány a menekültek ellátásáért pénzügyi támogatást nyújt Naurunak és Pápua Új-Guineának, a menekültkérelmeket ebben a két országban bírálják el, mégpedig nagyon szigorúan. Ha valaki megkapja, több választása van. Először is, elutazhat Kambodzsába, Ausztrália ugyanis megállapodást kötött a khmer országgal, természetesen pénzügyi segítség fejében.

Az esetlegesen megkapott menekültstátusz ideiglenes, tavaly ugyanis bevezették az úgynevezett ideiglenes vízumot, amely szólhat öt, illetve három évre. Az előbbi esetben három év elteltével felülvizsgálják a menekülést kiváltó okokat, és amennyiben azok már nem állnak fent, az érintetteket visszaküldik országukba.

Öt évre szóló ideiglenes vízumot azok kapnak, akik hajlandóak a kijelölt helyeken dolgozni, ezek pedig Ausztrália munkaerőhiányban szenvedő régiói, városai.

A Szuverén Határok bevezetése előtt 2012-13-ban több száz menekült vesztette életét, az akcióterv bevezetése óta egyetlen sem, miként hajó sem érte el az ausztrál partokat. Az ausztrál lépéseket bírálják a jogvédők, és bírálja az ENSZ is, no comment.

Egyébként Tony Abott, volt az ausztrál kormányfő éppen tegnap nyilatkozott a Guardian brit országos napilapnak, miszerint Európának Ausztrália működőképes gyakorlatát kell követnie, mert az európaiak rosszul értelmezett önzetlenségük okán saját országukat gyengítik. (Tegyük hozzá, nem önzetlenség ez, hanem tehetetlenség és még valami más is – a szerk.)

Hoppá, letisztult a taxispiac

2015.10.28.
. jog-blogstar

Az elmúlt két év komoly nyomot hagyott a taxis piacon, a résztvevők száma csökken, a megmaradt társaságok összesített eredménye viszont szépen alakul – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből.

2013 szeptemberében lépett életbe a fővárosban a taxik formai és árazási szabályozása, ami erősen átalakította a piacot. Az új rendszer és a közösségi fuvarszolgáltatásokkal folytatott verseny megtizedelte a cégeket a piacon, de a talpon maradt társaságok minden korábbinál eredményesebben működnek.

A taxis társaságok összesített árbevétele több mint száz százalékkal nőtt 2012-ről 2014-re. Mivel nem tűnik reálisnak, hogy a kereslet növekedett ennyivel, továbbá a piac közel 80 százaléka budapesti bevételekből adódik, vélhetően a szigorodó jogszabályi környezet fehérítő hatása látszik erősen az országos adatokban.

A szegmens fehéredésére utal az is, hogy a javuló eredményeket a cégek számának drasztikus visszaesése mellett sikerült elkönyvelnie a szektornak. 2013-ban még közel ezer társaság működött az országban, ami 2015 szeptemberére 900 alá esett, miközben az összesített alkalmazotti létszám 1200-ról 2000-re emelkedett.

A konszolidációra és a kétes adófegyelmű kényszervállalkozások számának visszaesésére vall az is, hogy a taxiként működő egyéni vállalkozók száma ugyanebben az időszakban az Opten adatai szerint 6800-ról 6000-re csökkent.

Az autókra és az adminisztrációra vonatkozó szabályok szigorodása a jelek szerint túl nagy terhet rótt a társaságokra, a hatósági ellenőrzések sűrűsödése pedig már sok volt a vállalkozók jelentős részének. A létszámadatokból jól látható, hogy a cégek alkalmazotti létszámának növekedése lényegében megegyezik az egyéni vállalkozók számának csökkenésével, vagyis a vállalkozásként működő taxisok beálltak a tőkeerősebb cégekhez.

Mindez feltehetőleg nem hagyta érintetlenül az adófegyelmet sem, a fehérebben működő nagy cégek súlyának növekedése az érdemben nem változó piacméret mellett oda vezetett, hogy nőtt a beszámolókba bekerülő bevétel.

Ezt támasztja alá az is, hogy a legnagyobb árbevétellel bíró taxis társaságok árbevétele javulást mutat, és adózás előtti eredményük is jelentősen növekedett.

Az Opten szerint azonban a taxis társaságok nem dőlhetnek hátra: a jövőben már az olyan közösségi autószolgálatokkal is fel kell venniük a versenyt, mint az UBER. Ráadásul a verseny – a taxis társaságok szemszögéből – távolról sem nevezhető fairnek.

Az utazóközönség között jelentős az átfedés, de a közösségi autószolgálatok gyakorlatilag egészen „más pályán” szállhatnak versenybe ugyanazért az ügyfélközönségért. Rájuk ugyanis nem vonatkoznak a taxis társaságokra rótt szigorú gépjárműfeltételek és adminisztrációs szabályok. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a közösségi autószolgálatok – a világszerte használt közösségi szolgáltatásokhoz hasonlóan – nem hagyományos cégstruktúrában működnek, jellemzően nincsenek magyarországi gazdasági társaságként nyilvántartva, így a hazai cégtörvény szabályai sem vonatkoznak rájuk – ellenőrzésük nem egyszerű feladat a hatóságok számára sem.

Ezeket a cikkeket olvastad már?