Kárpótlást igényelhetnek a német államtól

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól

2016.09.07. | FeLa

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól a német állampolgárság vagy német nemzetiség miatt a második világháború alatt és után kényszermunkára kötelezett emberek. A német szövetségi közigazgatási hivatal honlapján megjelent tájékoztató szerint a 2500 eurós, …

Tovább
Sűrű nyafogások közepette kivonul az Uber

Sűrű nyafogások közepette kivonul az Uber

Tovább
Vigyázz az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal!

Vigyázz az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal!

Tovább

Tízezrek világították ki Székelyföld határait

2015.10.25.
. jog-blogstar

Az SZNT sajtószolgálata vasárnap azt közölte: a szervezők nem tudnak arról, hogy valamely helyszínen rendbontás történt volna. A megmozdulás keretében 68 helyszínen tartottak ökumenikus istentiszteletet. Ezt követően mentek ki a résztvevők a közeli magaslatokra őrtüzeket gyújtani. A gyülekezési helyektől távolabb eső határszakaszokon mintegy száz kivilágítási ponton reflektorok jelezték Székelyföld határát.

A szervezők szerint elsősorban a határ menti települések lakosai vettek részt a megmozduláson, de Székelyföld belső településeiről, és távolabbról is érkeztek vendégek. A közlemény olyan kis településről is említést tesz, ahol a lakosság fele kivonult a közeli határdűlőre.

A közigazgatásilag Brassó megyéhez tartozó Apáca, Felsőrákos és Ürmös lakói a megmozdulás révén először élhették meg tömegrendezvényen Székelyföldhöz való tartozásuk érzését. A közlemény azt is megemlíti, hogy Csomakőrösön kicsiben is világítottak Székelyföld határai. A helyi szervezők ugyanis gázolajjal átitatott fűrészporból rajzolták ki és gyújtották meg a régió körvonalát.

Forrás: MTI

Az SZNT említést tesz arról is, hogy a rendőrség röviddel a megmozdulás kezdése előtt elkobozta a gyergyószentmiklósi egyik őrtűzre szánt fát. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke az MTI-nek elmondta, a hatóság fellépése nem akadályozta meg az őrtűz meggyújtását, mert a résztvevők pótolták a fát.

A rendőrség 2000 lejes (140 ezer forint) bírságot rótt ki a gépkocsivezetőnek, mert előzetes regisztráció nélkül szállította a hatóság által 0,2 köbméterre becsült tűzifát. Árus Zsolt elmondta, a bíróságon kérik a bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítését.

A megmozdulás valamennyi helyszínén felolvasott kiáltványban kinyilvánították: a határok kivilágításával a román kormány és a világ tudomására kívánják hozni, hogy Székelyföld létezik, és élni akar az önrendelkezés jogával. “E jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé” – áll a kiáltványban.

Egy fiatal osztrák megrengeti az amerikai cégbirodalmakat

2015.10.10.
. jog-blogstar

Maximillian Schrems az ír adatvédelmi hatóságnál tett panaszt a Facebooknál tárolt adatok védelmével kapcsolatban (az európai Facebook Írországból üzemel, ezért az ír hatóság az illetékes).

A Facebook-használó diák azzal érvelt, hogy az amerikai elektronikai hírszerzés tevékenységeiről szóló, Edward Snowden által 2013-ban kiszivárogtatott információk fényében az Egyesült Államok jogrendszere és gyakorlata nem biztosít valódi védelmet az oda továbbított adatoknak az amerikai szövetségi intézmények ellenőrzésével szemben.

A diák tehát panaszt emelt a közösségi hálózat írországi leányvállalata ellen, amely az Egyesült Államokban található szerverekre továbbít, és ott tárol személyes adatokat. Az ír hatóság azzal az indokkal utasította el a panaszt, hogy az Európai Bizottság 2000. július 26-i határozatában megállapította: az Egyesült Államok megfelelő védelmi szintet biztosít a továbbított személyes adatok tekintetében.

Maximillian Schrems

Az Európai Unió legfelsőbb szintű bírósága a napokban érvénytelennek nyilvánította a "biztonságos kikötő" (safe harbor) egyezményt, amelynek alapján amerikai vállalatok hozzáférhetnek uniós polgárok adataihoz, ha a cégek vállalják, hogy betartják az EU adatvédelmi előírásait.

Az Európai Bíróság (ECJ) indoklása szerint "az amerikai cégek hajlamosak figyelmen kívül hagyni a safe harbornak a magánélet védelmét szolgáló előírásait olyan esetekben, amikor azok ütköznek az amerikai nemzetbiztonság vagy a köz érdekével, vagy a rendvédelmi szabályokkal. A döntés a halálát jelentheti annak az üzleti támogató rendszernek, amelyet 15 évvel ezelőtt hoztak létre az egyezmény alapján, és amelyet több ezer cég használ. A safe harbour hiányában a személyes adatok átadása csak költségesebb és időigényesebb eszközökkel tehető meg.

Az ECJ szerint az ír adatvédelmi hatóságnak alaposan ki kell vizsgálnia Schrems panaszát, és ha úgy dönt, meg kell tiltania az ír leányvállalatnak, hogy továbbítsa a Facebook európai használóinak személyes adatait az amerikai szerverekre.

A bírósági döntés tehát elutasítja, hogy a nem amerikai állampolgárok adatait lényegében kontroll nélkül gyűjthetik amerikai kormányzati szervek, de akár a titkosszolgálat is.

A döntés nem csupán a Facebookot, hanem minden más adattárolót (Google, Microsoft, Amazon…) érinthet, sőt, magát a szabadkereskedelmi egyezményt is.

A döntésnek tehát van még egy vetülete: a küszöbön álló szabadkereskedelmi egyezmény az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Ha az amerikai és európai felfogás ennyire eltérő a személyes adatok védelme terén, akkor hogyan fog működni az áruk és szolgáltatások szabad áramlása a két földrész között? Hiszen nem csupán a személyes adatokról van szó, de az élelmiszer-biztonság, a szociális kérdések tekintetében is nagyon eltérőek lehetnek a felfogások.

Migránsok és segítőik figyelmébe: ezek az új játékszabályok

2015.09.15.
. jog-blogstar

A mai naptól a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása önálló büntetőjogi tényállás a magyar Büntető törvénykönyvben. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.

Az valószínűsíthető, mivel a migránsok büntetlen előéletűnek számítanak, végrehajtandó börtönbüntetésre nem fognak senkit sem ítélni – egyes extrém eseteket kivéve. Például, akit felfüggesztett szabadságvesztés terhe mellett kiutasítottak, az újbóli visszatéréssel a börtönt kockáztatja.

Illegális határátlépés esetén a szabadságvesztés alapesetben három évig terjedhet, ha a tiltott átlépés fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként történt, akkor öt évig, ha pedig mindhárom körülmény megvalósul egyszerre (fegyveresen, felfegyverkezve és tömegzavargás résztvevőjeként), akkor nyolc év a felső büntetési tarifa.

A kerítés megsemmisítéséért vagy megrongálásáért súlyosabb büntetés jár, mint a szimpla illegális határátlépésért, az alapesetben a büntetés egytől öt évig terjed, de aki fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követi el a bűncselekményt nyolc évet kaphat. Ha mindezek a minősítő körülmények egyszerre állnak fent, akkor öt és tíz közötti időtartamú a szabadságvesztés.

Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.

Lehet legálisan Magyarországra érkezni

A törvényi szigorítások keddi bevezetése után is minden feltétel adott ahhoz, hogy legális formában lehessen magyar területre lépni, illetve menedékjogot kérni – jelentette ki a kormányszóvivő hétfő éjjel a magyar-szerb határon.

Fotó - MTI

A magyar hatóságok minden eljárást az európai jognak és protokollnak megfelelően fognak végezni a zöldhatár lezárását követően is, az illetékes minisztériumok, a bevándorlási hivatal és a rendőrség felkészült a helyzet kezelésére – mondta Kovács Zoltán a röszkei határátkelőnél tartott sajtótájékoztatóján.

Ugyanakkor közölte, hogy a jövőben visszafordítják mindazokat, akik nem adtak be menedékkérelmet Szerbiában.

Minden feltétel adott a válsághelyzet kihirdetéséhez

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, hogy minden feltétel adott a válsághelyzet kihirdetéséhez – annál is inkább, mert csak hétfőn 9 ezer illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok –, és a kormány előtt van az erre vonatkozó javaslat.

Közlése szerint Röszkénél és Tompánál alakítottak ki olyan áteresztési pontokat, ahol a migránsok benyújthatják menedékkérelmüket és meg is várhatják ezek elbírálását.

Ugyanakkor, akit a zöldhatáron elfognak, azt gyorsított eljárásban bíróság elé állítják. A tárgyalásokat a helyszínen bonyolítják le – mondta Bakondi György.

Vasárnap estére ideiglenesen megszűnt Schengen

2015.09.13.
. jog-blogstar

Erre "biztonsági okokból is sürgősen szükség van" - mondta a német belügyminiszter, kiemelve, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása mindenben megfelel a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetről szóló előírásoknak.

Thomas de Maiziere kijelentette, hogy Németország "egyáltalán nem illetékes" az EU-ba érkező, "menedéket kereső emberek legnagyobb részének" ügyében.

Hangsúlyozta, hogy a menekültügyet szabályozó dublini előírások továbbra is érvényesek, és ezeket minden tagországnak be kell tartania, a menedéket kereső embereknek meg tudomásul kell venniük, hogy nem választhatják ki, melyik uniós tagországban kérnek menedékjogot.

Orbán üdvözölte a német döntést

Orbán Viktor miniszterelnök a Bild című német lapnak nyilatkozva üdvözölte a német kormány vasárnap este bejelentett döntését a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról.

A miniszterelnök a Bild online kiadásában megjelent beszámoló szerint azt mondta: "nagy megértéssel viszonyulunk Németország döntése iránt, és kinyilvánítjuk szolidaritásunkat".

Hozzátette: "megértjük, hogy Németország és Európa értékeinek védelmében szükség volt a döntésre. Természetesen készen állunk az együttműködésre minden formában".

A beszámoló szerint a miniszterelnök kifejezte meggyőződését, amely szerint a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása Németországban "csak az első lépés", hiszen "Görögországban is a lehető leggyorsabban meg kell védeni Európa határait", valamennyi uniós tagország és intézmény összefogásával.

Brüsszel: a német intézkedés első látszatra szabályosnak tűnik

Első ránézésre megfelel a schegeni kódexben lefektetett szabályoknak, hogy Németország ideiglenesen ismét bevezeti a határellenőrzést az osztrák határon - közölte vasárnap este az Európai Bizottság.

Menekültek szállnak fel egy dortmundba tartó vonatra a müncheni főpályaudvaron. Fotó: MTI

A brüsszeli testület emlékeztet, hogy a schengeni szabályok értelmében a tagállamok közötti határellenőrzés ideiglenes visszaállítása rendkívüli lehetőség, amelynek alkalmazására az előírások válsághelyzet esetén adnak felhatalmazást.

Nem szigorítják határellenőrzés az osztrák-magyar határon

Az osztrák kormány nem akar további ellenőrzést bevezetni az osztrák-magyar határon - mondta Werner Faymann kancellár a kormány vasárnap tartott válságülését követően. Eddig csupán szúrópróbaszerű ellenőrzések voltak a magyar határon, ezt az eljárást akarják folytatni.

A kancellár szerint azonban azt nem lehet megjósolni, hogy a Németország által bejelentett határellenőrzés milyen hatással lesz az ausztriai helyzetre.

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár ugyanakkor az ülés után az osztrák oe24 hírportál beszámolója szerint azt mondta, Ausztria is megerősíti keleti és déli határának ellenőrzését.

Rémhír a sorkötelezettség bevezetése

2015.09.13.
. jog-blogstar

A Honvédelmi Minisztérium felhívja a média és a lakosság figyelmét arra, hogy a szóban forgó behívóparancs hamisítvány, amely alkalmas lehet az emberek nyugalmának megzavarására, bizonytalanságot keltve az olvasókban.

A Honvédelmi Minisztérium többször határozottan kijelentette, hogy Magyarországon a hatályos jogszabályok értelmében, békeidőszakban nincs sorkötelezettség. Magyarország katonái - szoros együttműködésben a rendőrökkel - a jelenlegi feszült migrációs helyzetben is biztosítják minden magyar állampolgár védelmét.

2004. június 9-én a kormány döntött a sorkötelezettség eltörléséről, és a kapcsolódó jogszabálytervezetet is elfogadta, melynek következtében november 3-án összesen 1831 sorkatona szerelt le országszerte, és velük együtt azok is, akik a polgári szolgálatot választották.

2004. november 8-án az Országgyűlés határozott a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény, valamint az alkotmány módosításáról, amivel megteremtette a sorkötelezettség eltörlésének törvényi hátterét. A törvénymódosítással összefüggésben a parlament döntött a hadkötelezettség eltörléséről is.

Az alkotmánymódosítás lényege, hogy csak akkor lehet katonai szolgálatra behívást elrendelni, ha az ország biztonságát veszély fenyegeti. November 3. a hazai katonai ünnepek sorában az önkéntes haderő napja lett. A sorkatonák leszerelésével hosszú, 136 éves tradíció ért véget.

 

Ötpárti egyeztetést tartottak az egyházi törvény módosításáról

2015.09.13.
. jog-blogstar

Az egyeztetés után Trócsányi László az MTI-nek elmondta: a tanácskozás résztvevői egyetértettek vele abban, hogy Magyarországon az alaptörvény 5. módosítása szerinti együttműködési modell kialakítása szükséges, és Magyarország történelmi hagyományainak is ez felel meg. Ugyanakkor a szabályozásnál figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseit is.

A módosítások közül kiemelte, hogy míg korábban az Országgyűlés döntött az egyházak elismeréséről, addig az új struktúra szerint az egyházak elismerése helyett csak nyilvántartásba vételükre kerülne sor, bírósági eljárás keretei között. Hozzátette, hogy ezzel eleget tennének mind az Alkotmánybíróság, mind a strasbourgi bíróság elvárásainak.

Trócsányi László szólt arról is, hogy a korábbi "kétlépcsős" helyett háromlépcsős lesz az egyházak besorolása.

A javaslat értelmében a vallási egyesületek tíz taggal megalakíthatók, és közhasznú szervezetként is működhetnek, mint bármilyen egyesület. Nyilvántartásba vett egyház az lehet, amelynek legalább ezer tagja van, vagy legalább négyszázan ajánlották fel számára személyi jövedelemadójuk (szja) 1 százalékát három év átlagában és amely legalább öt éve vallási egyesületként működik.

A bejegyzett egyház besoroláshoz legalább 10 ezer tag vagy öt év átlagában legalább 4000 egyházi egyszázalékos szja-felajánlás és legalább 20 éves magyarországi vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működés igazolása szükséges.

Hozzátette: az Országgyűlés egyedi megállapodást köthet majd azokkal a bejegyzett egyházakkal, amelyek történelmi múltjuk, társadalmi elfogadottságuk, szervezettségük és társadalmi feladatvállalásuk alapján kiemelkedő szerepet tudnak betölteni az állammal való együttműködésben.

A törvényjavaslat az átmeneti rendelkezések között kívánja rendezni azoknak a korábbi egyházaknak a törvényi helyzetét, amelyek vallási tevékenységet végző szervezetté váltak, és ez ellen eljárást kezdeményeztek.

A pártok észrevételeinek átgondolása után a javaslat fölkerül majd a minisztérium honapjára, azt követően várják az egyházak észrevételeit. A miniszter elmondása szerint a törvénymódosítást még az őszi ülésszakban az Országgyűlés elé tudják terjeszteni.

A törvénymódosítás elfogadásához kétharmados támogatottság szükséges.

Jogilag rögzítették a menekültügyi válságot

2015.09.13.
. jog-blogstar

Kifejtette: ez ad lehetőséget arra, hogy gyorsító jogszabályokat fogadjanak el, illetve olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek az alkotmány keretein belül lehetőséget adnak a közigazgatási szervezeteknek a cselekvésre.

Az igazságügyi miniszter felidézte, a schengeni határőrizetről szóló kódex, illetve a genfi menekültügyi egyezmény is kimondja, hogy az illegális határátlépés nem megengedett, szankcionálni kell.

Kifejtette: a menekültügyi válsághelyzet rögzítésével lehetőség van arra, hogy tranzitzónákat jelöljenek ki a határokon. A felállított ellenőrző pontokon lehet majd bejelentkezni, regisztrálni, menekültügyi kérelmet előterjeszteni, a bevándorlási és állampolgársági hivatal munkatársai ott vizsgálják meg a kérelmet, hoznak róla határozatot, amely a bíróságon megtámadható – mondta Trócsányi László, hozzátéve: a szegedi közigazgatási és munkaügyi bíróság kapta meg a hatáskört a tranzitzónában hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatára.

Az igazságügyi miniszter kifejtette azt is, az új jogszabályban megemelték az embercsempészetre vonatkozó büntetési tételeket, hogy elrettentő ereje legyen.

Trócsányi László elmondta: akik a jövőben megtagadják az együttműködést, nem kívánják a szabályokat betartani, például nem regisztráltatják magukat, az új szabályozási környezetben eljárást folytatnak le velük szemben, és kiutasítják őket.

A kiutasítás következménye, hogy az illető meghatározott ideig az ország területére nem léphet be – mondta az igazságügyi miniszter, aki szerint szemléletváltozásra van szükség jogalkalmazói szinten is, hogy bátrabban éljenek a kiutasítás lehetőségével.

Rámutatott: az új jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a rendőrök és a közigazgatás hatékonyabban tudjon fellépni, elsődlegesen a határ mellett.

A miniszter bízik abban, hogy a menekültügyi válsághelyzeten a kormány, a rendőrség, a bíróság és az ügyészség úrrá tud lenni.

A miniszter elmondta azt is, hogy nem lehet tudni, milyen stádiumban van a menekülthullám, amely a tél folyamán a szárazföldre tevődik át. A balkáni térség még inkább súlyosabb helyzetbe került, ezért szükséges, hogy az európai országok nagyobb odafigyeléssel tekintsenek a régióra – jelentette ki a műsorban.

Trócsányi László szerint a menekültügyben szükség lenne nemzeti konszenzusra, hogy a kormány kapja meg az ellenzéki pártoktól a szükséges támogatását.

Ezeket a cikkeket olvastad már?