Helyreigazítás kér a magyar nagykövet a New York Timestól

2016.01.12.
. jog-blogstar

Magyarország washingtoni nagykövete is helyreigazítást kér a NYT ordas hazugsága ügyében, miszerint egy magyar börtönőr bántalmazott egy szír migránsnőt. Az eset tanulsága, már négy-öt évvel ezelőtt határozottabban kellett volna fellépni a nyugati média hazugságai ellen, ráadásul a magyar államnak bevételei is lettek volna.

Magyarország washingtoni nagykövete is helyreigazítást kér a NYT ordos hazugsága ügyében, miszerint egy magyar börtönőr bántalmazott egy szír migránsnőt – értesült a Magyar Idők. Az eset tanulsága, már négy-öt évvel ezelőtt jóval határozottabban kellett volna fellépni a nyugati média hazugságai ellen, ráadásul a magyar állam is bevételei lettek volna.

Ami a konkrét ügyet illeti: a The New York Times egyik január eleji cikkében (szerző, Katrin Bennhold) közölte, hogy egy szír nőt – testvére állítása szerint – egy magyar börtönőr súlyosan bántalmazott, mert elutasította a közeledését. A magyar Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint ez nem történt meg, sőt az eset egyáltalán nem is fordulhatott elő.

Egyszerűen azért, mert a magyar börtönökben nincs női migráns és gyerek, ők közösségi szállásokon kapnak ellátást.

A történet egyrészt itt véget is ér, másrészt pedig folytatódik, mert a lap a füle botját sem mozgatta a new york-i magyar főkonzul megkeresésére. Most azonban már Magyarország washingtoni nagykövete is hivatalos levélben kérte a The New York Timest a Magyarországgal kapcsolatban közölt valótlanság kiigazítására. Szemerkényi Réka levele az ügyben egyébként lehetséges jogi lépéseket megelőző, tárgyalásos magyar javaslatként kéri a hamis tényállítás korrigálását az amerikai laptól.

A nagykövet levele szerint miközben a cikk egy magyar hivatalos személyt egy rendkívül súlyos bűncselekmény elkövetésével vádol meg, arra vonatkozóan semmilyen bizonyítékkal nem szolgál. De nemcsak a cikkben nem található bizonyíték a feltételezett incidensre, hanem egyetlen más médiatudósítás, illetve magyar vagy nemzetközi hivatalos iratok sem említenek ilyen esetet.

A szerző, Katrin Bennhold a magyar sajtónak nyilatkozva pedig maga ismerte el, hogy nem ellenőrizte az általa hivatkozott állítás igazságtartalmát.

A szerző is elismerte, nem tudja bizonyítani a cikk állításait

Az eset nagy tanulsága, hogy már négy-öt évvel ezelőtt határozottabban kellett volna fellépni a nyugati média hazugságai ellen. Egyrészt, egy szerkesztőségnek és egy újságírónak sohasem jó egy helyreigazítási, bírósági ügy, a következő Magyarországról szóló cikk esetében egészen biztosan a fejekben van már, hogy korábban ügy lett a hazugságokból, a lejárató cikk nem maradt reakció nélkül.

A határozottabb fellépést a magyar állam lehetséges bevételei is indokolják. Hiszen az Egyesült Államokban (vagy Nyugat-Európában) nagyságrendileg más összegek játszanak akkor, ha egy lap valótlan hírt közöl, azt nem igazítja helyre, és a bírósági eljáráson sem tudja alátámasztani állításainak valódiságát. A magyar diplomáciának már 2010-től határozottabban oda kellett volna tennie magát a sajtó-helyreigazítási ügyekben, de jobb későn, mint soha.

Címkék: bevándorlás

Bonjour France: a franciáknak végre leesett a tantusz

2015.11.25.
. jog-blogstar

Több hónappal Orbán Viktor után, Manuel Valls francia miniszterelnöknek is leesett a tantusz, a Matignon-palotában az európai média képviselőinek jelenlétében Európa külső határainak zárásáról, és arról beszélt, hogy a kontinens nem tud több migránst befogadni. Valls jelezte, a migránsokat a Szíriával szomszédos országoknak kell befogadniuk és visszatartaniuk.

Bonjour France! És mit mond ma este Merkel az az Élysée-palotában?

A francia miniszterelnök szerint, ha Európa nem tudja leállítani a migránsáradatot, megkérdőjelezi abbéli képességét, hogy meg tudja védeni a saját határait. „Ennek hiányában Európa kételyt ébreszt, hogy képes-e hatékonyan ellenőrizni határait" – fogalmazott az AFP szerint és azt is kijelentette, Európa jövője a határainak megvédésétől függ.

A francia kormányfő utalt arra, hogy a november 13-i párizsi merényletek legkevesebb két elkövetője Görögországon és Szerbián át menekültként érkezett Nyugat-Európába.

Manuel Valls úgy látja: az EU-nak - ahelyett, hogy ellenőrizetlenül engedi be a migránsok ezreit - inkább a Szíriával szomszédos országokkal, Törökországgal, Libanonnal és Jordániával kell megoldást találnia a menekültek ottani befogadására és visszatartására.

Szerda este Francois Hollande elnök az Élysée-palotában fogadja Angela Merkelt, a német kancellár pár mondattal többet tehetne a migránshordák beözönlése ellen, mint Európában bárki más.

Címkék: bevándorlás

Migránsok és segítőik figyelmébe: ezek az új játékszabályok

2015.09.15.
. jog-blogstar

A mai naptól a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása önálló büntetőjogi tényállás a magyar Büntető törvénykönyvben. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.

Az valószínűsíthető, mivel a migránsok büntetlen előéletűnek számítanak, végrehajtandó börtönbüntetésre nem fognak senkit sem ítélni – egyes extrém eseteket kivéve. Például, akit felfüggesztett szabadságvesztés terhe mellett kiutasítottak, az újbóli visszatéréssel a börtönt kockáztatja.

Illegális határátlépés esetén a szabadságvesztés alapesetben három évig terjedhet, ha a tiltott átlépés fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként történt, akkor öt évig, ha pedig mindhárom körülmény megvalósul egyszerre (fegyveresen, felfegyverkezve és tömegzavargás résztvevőjeként), akkor nyolc év a felső büntetési tarifa.

A kerítés megsemmisítéséért vagy megrongálásáért súlyosabb büntetés jár, mint a szimpla illegális határátlépésért, az alapesetben a büntetés egytől öt évig terjed, de aki fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követi el a bűncselekményt nyolc évet kaphat. Ha mindezek a minősítő körülmények egyszerre állnak fent, akkor öt és tíz közötti időtartamú a szabadságvesztés.

Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.

Lehet legálisan Magyarországra érkezni

A törvényi szigorítások keddi bevezetése után is minden feltétel adott ahhoz, hogy legális formában lehessen magyar területre lépni, illetve menedékjogot kérni – jelentette ki a kormányszóvivő hétfő éjjel a magyar-szerb határon.

Fotó - MTI

A magyar hatóságok minden eljárást az európai jognak és protokollnak megfelelően fognak végezni a zöldhatár lezárását követően is, az illetékes minisztériumok, a bevándorlási hivatal és a rendőrség felkészült a helyzet kezelésére – mondta Kovács Zoltán a röszkei határátkelőnél tartott sajtótájékoztatóján.

Ugyanakkor közölte, hogy a jövőben visszafordítják mindazokat, akik nem adtak be menedékkérelmet Szerbiában.

Minden feltétel adott a válsághelyzet kihirdetéséhez

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, hogy minden feltétel adott a válsághelyzet kihirdetéséhez – annál is inkább, mert csak hétfőn 9 ezer illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok –, és a kormány előtt van az erre vonatkozó javaslat.

Közlése szerint Röszkénél és Tompánál alakítottak ki olyan áteresztési pontokat, ahol a migránsok benyújthatják menedékkérelmüket és meg is várhatják ezek elbírálását.

Ugyanakkor, akit a zöldhatáron elfognak, azt gyorsított eljárásban bíróság elé állítják. A tárgyalásokat a helyszínen bonyolítják le – mondta Bakondi György.

Vasárnap estére ideiglenesen megszűnt Schengen

2015.09.13.
. jog-blogstar

Erre "biztonsági okokból is sürgősen szükség van" - mondta a német belügyminiszter, kiemelve, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása mindenben megfelel a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetről szóló előírásoknak.

Thomas de Maiziere kijelentette, hogy Németország "egyáltalán nem illetékes" az EU-ba érkező, "menedéket kereső emberek legnagyobb részének" ügyében.

Hangsúlyozta, hogy a menekültügyet szabályozó dublini előírások továbbra is érvényesek, és ezeket minden tagországnak be kell tartania, a menedéket kereső embereknek meg tudomásul kell venniük, hogy nem választhatják ki, melyik uniós tagországban kérnek menedékjogot.

Orbán üdvözölte a német döntést

Orbán Viktor miniszterelnök a Bild című német lapnak nyilatkozva üdvözölte a német kormány vasárnap este bejelentett döntését a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról.

A miniszterelnök a Bild online kiadásában megjelent beszámoló szerint azt mondta: "nagy megértéssel viszonyulunk Németország döntése iránt, és kinyilvánítjuk szolidaritásunkat".

Hozzátette: "megértjük, hogy Németország és Európa értékeinek védelmében szükség volt a döntésre. Természetesen készen állunk az együttműködésre minden formában".

A beszámoló szerint a miniszterelnök kifejezte meggyőződését, amely szerint a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása Németországban "csak az első lépés", hiszen "Görögországban is a lehető leggyorsabban meg kell védeni Európa határait", valamennyi uniós tagország és intézmény összefogásával.

Brüsszel: a német intézkedés első látszatra szabályosnak tűnik

Első ránézésre megfelel a schegeni kódexben lefektetett szabályoknak, hogy Németország ideiglenesen ismét bevezeti a határellenőrzést az osztrák határon - közölte vasárnap este az Európai Bizottság.

Menekültek szállnak fel egy dortmundba tartó vonatra a müncheni főpályaudvaron. Fotó: MTI

A brüsszeli testület emlékeztet, hogy a schengeni szabályok értelmében a tagállamok közötti határellenőrzés ideiglenes visszaállítása rendkívüli lehetőség, amelynek alkalmazására az előírások válsághelyzet esetén adnak felhatalmazást.

Nem szigorítják határellenőrzés az osztrák-magyar határon

Az osztrák kormány nem akar további ellenőrzést bevezetni az osztrák-magyar határon - mondta Werner Faymann kancellár a kormány vasárnap tartott válságülését követően. Eddig csupán szúrópróbaszerű ellenőrzések voltak a magyar határon, ezt az eljárást akarják folytatni.

A kancellár szerint azonban azt nem lehet megjósolni, hogy a Németország által bejelentett határellenőrzés milyen hatással lesz az ausztriai helyzetre.

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár ugyanakkor az ülés után az osztrák oe24 hírportál beszámolója szerint azt mondta, Ausztria is megerősíti keleti és déli határának ellenőrzését.

Jogilag rögzítették a menekültügyi válságot

2015.09.13.
. jog-blogstar

Kifejtette: ez ad lehetőséget arra, hogy gyorsító jogszabályokat fogadjanak el, illetve olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek az alkotmány keretein belül lehetőséget adnak a közigazgatási szervezeteknek a cselekvésre.

Az igazságügyi miniszter felidézte, a schengeni határőrizetről szóló kódex, illetve a genfi menekültügyi egyezmény is kimondja, hogy az illegális határátlépés nem megengedett, szankcionálni kell.

Kifejtette: a menekültügyi válsághelyzet rögzítésével lehetőség van arra, hogy tranzitzónákat jelöljenek ki a határokon. A felállított ellenőrző pontokon lehet majd bejelentkezni, regisztrálni, menekültügyi kérelmet előterjeszteni, a bevándorlási és állampolgársági hivatal munkatársai ott vizsgálják meg a kérelmet, hoznak róla határozatot, amely a bíróságon megtámadható – mondta Trócsányi László, hozzátéve: a szegedi közigazgatási és munkaügyi bíróság kapta meg a hatáskört a tranzitzónában hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatára.

Az igazságügyi miniszter kifejtette azt is, az új jogszabályban megemelték az embercsempészetre vonatkozó büntetési tételeket, hogy elrettentő ereje legyen.

Trócsányi László elmondta: akik a jövőben megtagadják az együttműködést, nem kívánják a szabályokat betartani, például nem regisztráltatják magukat, az új szabályozási környezetben eljárást folytatnak le velük szemben, és kiutasítják őket.

A kiutasítás következménye, hogy az illető meghatározott ideig az ország területére nem léphet be – mondta az igazságügyi miniszter, aki szerint szemléletváltozásra van szükség jogalkalmazói szinten is, hogy bátrabban éljenek a kiutasítás lehetőségével.

Rámutatott: az új jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a rendőrök és a közigazgatás hatékonyabban tudjon fellépni, elsődlegesen a határ mellett.

A miniszter bízik abban, hogy a menekültügyi válsághelyzeten a kormány, a rendőrség, a bíróság és az ügyészség úrrá tud lenni.

A miniszter elmondta azt is, hogy nem lehet tudni, milyen stádiumban van a menekülthullám, amely a tél folyamán a szárazföldre tevődik át. A balkáni térség még inkább súlyosabb helyzetbe került, ezért szükséges, hogy az európai országok nagyobb odafigyeléssel tekintsenek a régióra – jelentette ki a műsorban.

Trócsányi László szerint a menekültügyben szükség lenne nemzeti konszenzusra, hogy a kormány kapja meg az ellenzéki pártoktól a szükséges támogatását.

Ezeket a cikkeket olvastad már?