Blogolj!
Trócsányi: Teljessé válik a jog uralma a közigazgatás fölött

Trócsányi: Teljessé válik a jog uralma a közigazgatás fölött

2018.10.06. | Pintér M. Lajos

A jogbiztonságot erősíti majd az új közigazgatási bírósági rendszer. Erről Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt a Magyar Időknek adott nagyinterjúban. A tárcavezetőt annak apropóján kérdezték, hogy hamarosan az …

Tovább
Odacsapunk az ország biztonságát sértő külföldi befektetéseknek

Odacsapunk az ország biztonságát sértő külföldi befektetéseknek

Tovább
Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

Tovább

Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot

2018.11.06.

A benyújtott törvényjavaslat célja a jogállamiság erősítése. A törvényjavaslat előkészítését széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amelyben bírák és a tudomány képviselői is részt vettek.

Fotó: Gémes Sándor

Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek – közölte az igazságügyi miniszter. Trócsányi László azt is bejelentette: a kormány nevében a Velencei Bizottsághoz fordul annak érdekében, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi sztenderdekkel. A vizsgálatot a törvényjavaslat iránti fokozott hazai és nemzetközi érdeklődésre figyelemmel kéri, valamint azért, mert egyes ellenzéki pártok „felelőtlenül már most támadják” a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernék – mondta a miniszter.

Trócsányi László az MTI tudósítása szerint elmondta, Magyarországon ismét egy elkülönült, független közigazgatási bírósági rendszer jöhet létre. A létrehozás indokaként azt jelölte meg, hogy a közigazgatási per nem azonos a magánjogi perrel, csak formai szempontból mutatnak azonosságot.

A tárcavezető felidézte, az önálló közigazgatási bíráskodás Magyarországon 1896-tól 1949-ig folyamatos volt, majd 1989-ig nem volt önálló közigazgatási bíráskodás. Bizonyos lépések már 2011-ben megindultak, amikor is létrejött a rendes bírósági rendszeren belül a közigazgatási és munkaügyi bíróság. A tavalyi évben született az a törvény, amely az elkülönült közigazgatási perrendtartásról rendelkezett. Az alaptörvény idei módosítása rendelkezett a Közigazgatási Felsőbíróság felállításáról – mondta el Trócsányi László, megjegyezve, hogy az Európai Unió legtöbb országában elkülönült közigazgatási bíróság működik.

Hangsúlyozta, a benyújtott törvényjavaslat célja a jogállamiság erősítése. A törvényjavaslat előkészítését széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amelyben bírák és a tudomány képviselői is részt vettek. A tárcavezető köszönetet mondott az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, hogy javaslataikkal támogatták a kodifikációs munkát.

Trócsányi László közölte, a közigazgatási felsőbíróság székhelye Esztergomban lesz, a bíróságnak helyet adó ingatlan kedden került az állam tulajdonába. Nyolc városban „regionális jellegű” közigazgatási törvényszék működik majd. A munkaügyi perek a jövőben törvényszéki szinten zajlanak majd – tette hozzá.

Trócsányi László elmondta, a közigazgatási bíróság külső igazgatását az Igazságügyi Minisztérium végzi majd. Ennek okáról szólva kifejtette: a mindenkori igazságügyi miniszter lesz a parlament előtt felelős azért, hogy független, hatékony és magas színvonalú közigazgatási bíráskodás működjön. Hangsúlyozta, a rendszer a szereplők – az önigazgatási szervek, az országos közigazgatási bírói tanács, a bírósági elnökök, valamint a miniszter – egyensúlyára épül.

Kijelentette: aki ma közigazgatási bíróként dolgozik, az saját kérelmére alanyi jogon közigazgatási bíró marad a jövőben is. Senki nem veszíti el az állását, minden eddigi közigazgatási bíró munkájára számítanak. A tárcavezető kitért arra is, hogy a parlament előtt van a jogszabály hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat is.

Arra az újságírói kérdésre, hogy sajtóhírek szerint Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnöke a legesélyesebb a közigazgatási felsőbíróság vezetői posztjára, Trócsányi László azt mondta: a törvénytervezet szerint az államfő tesz majd javaslatot a bíróság vezetőjére, és – mint mondta – számos kiváló közigazgatási bíró dolgozik, akik jelöltek lehetnek, Patyi András egy közülük.

Kiss György akadémikus, a javaslat előkészítésében résztvevő szakmai bizottság elnöke elmondta: külön speciális közigazgatási bírói jogállás nem létezik, és ez azt jelenti, hogy a javaslat nem kívánja az egységes bírói jogállást megtörni és az egységes bírói identitás szellemiségét megváltoztatni. Közölte, a közigazgatási bíróként dolgozók kérelem alapján alanyi jogon részesévé válnak a kialakítandó közigazgatási bírósági szervezetrendszernek.

Hajnal Péter, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete elnöke arról beszélt, hogy az előbbi szabály nemcsak a bírákra, hanem a bírósági titkárokra és fogalmazókra is vonatkozik, nekik is van lehetőségük átkerülni az új szervezetbe. A bírósági vezetői tisztségeket a javaslat szerint csak határozatlan időre kinevezett bírók tölthetik majd be. Ez azt jelenti a jelenlegi szabályozás alapján, hogy olyan, aki minimum három éve már bíróként dolgozik – mondta Hajnal Péter rámutatva: az új szervezetben sem kezdő bíró, sem kívülről jövő új jelentkezők nem lehetnek bírósági vezetők.

Trócsányi: Teljessé válik a jog uralma a közigazgatás fölött

2018.10.06.
Pintér M. Lajos

A jogbiztonságot erősíti majd az új közigazgatási bírósági rendszer. Erről Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt a Magyar Időknek adott nagyinterjúban. A tárcavezetőt annak apropóján kérdezték, hogy hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat.

Fotó: Gémes Sándor

Trócsányi László úgy fogalmazott: a mostani jogalkotási folyamat több mint egyszerű igazságügyi reform, az átalakítás az 1990-es évek óta tartó alkotmányos fejlődés utolsó fejezete.

– A kormány a jogállamiság védelme, az állampolgárok jogvédelmének erősítése felé tesz óriási lépést az új bírósági rendszer kialakításával, s a szándéka az, hogy teljessé tegye a jog uralmát a közigazgatás fölött. A Közigazgatási Felsőbíróság kialakítása összhangban áll Magyarország történeti hagyományaival és több uniós tagállam gyakorlatával. Az előkészítésre munkabizottságot hoztunk létre, ez az elmúlt hónapokban megvitatta a szakmai kérdéseket. A testület tagjai túlnyomórészt bírák – így a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a közigazgatási bírók egyesületének elnöke –, valamint a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük professzorok és a jogi karok vezetői

– reagált Trócsányi László a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos hazai és külföldi kritikákra.

Hozzátette, a közigazgatási jogviták merőben eltérnek például a polgári perektől. A közigazgatási ügyben az ügyfél, az állampolgár nem vele azonos helyzetű szereplővel áll szemben, hanem valamelyik állami, önkormányzati szervezettel. A hatóság helyzete szükségképpen erősebb, ami például abban is megmutatkozik, hogy nála van minden dokumentum. A bíró szerepe az ilyen ügyekben lényegesen eltér attól, amit a többi pertípusban megszokhattunk, és a miniszter szerint már csak emiatt is indokolt a külön közigazgatási bírósági rendszer kialakítása. Ráadásul a felkészült közigazgatási bíráskodás a hatóságok működését is jobbá, hatékonyabbá teheti.

– Óriási hatással lehet a közigazgatás működésére a bíróság például azzal, hogy bizonyos vitás ügyekben egyértelmű irányt mutat. Kiváló példa a francia bíróság döntése az úgynevezett immateriális közrend kérdésében, amely a burka viselésének betiltása kapcsán került napirendre. A francia bíróság úgy foglalt állást, hogy a közrend nemcsak akkor sérülhet, ha emberek csapnak össze, ha vagyontárgyak rongálódnak meg, hanem akkor is, ha olyan társadalmi, kulturális, spirituális értékek kerülnek veszélybe, amelyeket meg kell védeni

– mutatta be a közigazgatási bíróság jogfejlesztő tevékenységét.

Az interjúból kiderül: a kormány nemrégiben fogadta el a közigazgatási bíróságok kialakításáról szóló koncepciót, eszerint 2020. január elsején kezdi meg tevékenységét az új, kétszintű fórumrendszer. Az első szinten nyolc közigazgatási törvényszék lesz, ilyen fórum dolgozik majd Budapesten, Pécsett, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon és Pest megyében. A második szint a Közigazgatási Felsőbíróság lesz, amely fellebbezési és felülvizsgálati ügyeket tárgyal majd.

– Az érdeklődők 2020-tól a közigazgatási bíróságokon kérhetnek jogorvoslatot a hatóságok határozatai ellen például az adó- és az építési ügyekben, a közbeszerzések kapcsán vagy a választási, a népszavazási és a gyülekezési jogvitákban. Itt lehet megtámadni az úgynevezett kvázi jogszabályokat is, tehát azokat a normákat, amelyek nem jogszabályok ugyan, mégis meghatározzák az élet bizonyos pontjait. Sok más mellett ilyenek a különféle szabályzatok. S az önálló közigazgatási bíróságok határoznak majd az önkormányzati rendeletek érvényességéről is

– sorolta a tárcavezető, milyen ügyek tartoznak majd az új bíróságokhoz.

Minden olyan bíró, aki ma közigazgatási ügyekben ítélkezik, kérheti átvételét az új bíróságokra, és kérelmére automatikusan át is veszik – tájékoztatott a miniszter, aki véleményezte, azaz szakmai alapon visszautasította azokat a balliberális vádaskodásokat is, melyek szerint „a kormány pártbíróságot hoz létre, és saját, most a közigazgatásban dolgozó embereivel tölti majd fel az új rendszert”.

– A közigazgatási bírákat – a rendes bírósági bírákhoz hasonló – pályázati eljárás után, a bírói testületek által ajánlott pályázók közül, az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A közigazgatási bírák kiválasztásában tehát meghatározó szerepet kapnak a bírói önkormányzati szervezetek, amelyek egyrészt az egyes bíróságok szintjén működnek, másrészt létrejön egy országos szintű közigazgatási bírói fórum is. Jól mutatja a bírói testületek jelentőségét, hogy bírói álláshelyre kiírt pályázatot csak a bírói tanács kezdeményezése alapján lehet majd érvénytelennek nyilvánítani

– vázolta.

Az interjúban arra is kitért, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét várhatóan jövő tavasszal választja meg az Országgyűlés. Trócsányi László szerint több alkalmas személy is szóba jöhet, ugyanakkor még nem jutottak el oda, hogy nevekről beszéljünk. A kormány által nemrégiben elfogadott koncepció alapján az Igazságügyi Minisztérium hozzálátott a szükséges tervezet kimunkálásához, hamarosan a szakmai egyeztetés is kezdetét veheti. Az Országgyűlés még az idén meg is szavazhatja a törvényt.

A következő év a felkészülésé lesz. Sok más mellett gondoskodni kell az új bírósági szervezet infrastruktúrájáról, elsősorban a Közigazgatási Felsőbíróság székháza kapcsán akad tennivaló. Az új fórumnak Esztergomban lesz a székhelye, egy hatezer négyzetméteres, impozáns épületben a Kanonok soron, nem messze a Bazilikától. Az épület átalakítása elkerülhetetlen, a szükséges munkálatok jövőre befejeződhetnek – árulta el a miniszter.

– Nem egyszerű igazságügyi reformról van szó, hanem az utolsó fejezetéről annak az alkotmányos fejlődésnek, amely valójában már az 1990-es évek elején megkezdődött. Az alapkövet ugyanakkor az előző kormányzati ciklusban raktuk le azzal, hogy az Országgyűlés elfogadta a hasonló ügyek elintézését szabályozó törvényt, az első magyar közigazgatási perrendtartást. Most jutottunk el odáig, hogy teljessé tegyük a közigazgatási bíráskodás szervezeti és eljárási rendszerét

– összegzett Trócsányi László.

Forrás: Magyar Idők

Odacsapunk az ország biztonságát sértő külföldi befektetéseknek

2018.10.02.
Pintér M. Lajos

Januártól be kell jelenteni, ha a Magyarország biztonsága szempontjából fontos iparágakban külföldi befektető szerezne tulajdont. Erről döntött az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.

Illusztráció: pixabay.com

A belügyminiszter által benyújtott, a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot 113 igen, 50 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők – tudósít az MTI.

A január elsején hatályba lépő jogszabály szerint az EU-n, az Európai Gazdasági Térségen, illetve Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy, egyéb szervezet bizonyos tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározottnál nagyobb tulajdonrészt csak úgy szerezhet, ha ezt bejelenti az illetékes miniszternek, aki ezt visszaigazolja. Hasonló szabályok vonatkoznak fióktelep létesítésére is.

Engedélyköteles tevékenység például a fegyvergyártás és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetése, valamint a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység.

Akkor kell a kormányrendeletben kijelölt miniszternek bejelentést tenni, ha a külföldi befektető a meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján – közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot – meghaladó tulajdonrészt, illetve meghatározó befolyást akar szerezni.

A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök üzemeltetési jogát, továbbá kezdheti meg a tevékenységét. A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető általi tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése sérti-e Magyarország biztonsági érdekét. Főszabály szerint 60 napja van a döntésre.

A miniszter akkor hozhat tiltó döntést, ha megalapozottan feltehető, hogy a javaslatban meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy bizonyos körülmények elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az eljárás megkerülésére létesült, különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenysége nem igazolható.

A miniszteri tiltó döntés közigazgatási perben támadható meg. Adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén a miniszter akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhat, bizonyos esetekben pedig a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

2018.10.02.
Dorogi László

A közjegyzői díjak mértékét, a díj kiszabásának és megfizetésének módját az állam határozza meg. Az ezt szabályozó rendelet a polgári közjegyzőség visszaállításakor, 1991-ben született.

Ahogy arról a Blogstar is beszámolt, a tervezetekkel ellentétben mégsem lépett hatályba október elsején az Igazságügyi Minisztérium azon rendelete, amely megemelte volna a közjegyzői díjak mértékét, ám a tervezetet nem vetették el végleg, csupán eltolták bevezetésének időpontját.

A közjegyzői díjakat eddig is sávosan, az ügy értéke alapján állapították meg, a díj egy fix összegből, továbbá az adott sávhoz rendelt százalékos értékből állt. A hatályos szabályozás szerint a legalacsonyabb, 20 ezer forint ügyérték alatti sávban 1000 forintot kellett eddig fizetni, 20 és 50 ezer forint közötti ügyérték esetén pedig az 1000 forintos alapdíjon túl a 20 ezer forint feletti összeg négy százalékát kellett kifizetni.

Az elhalasztott díjrendelet-tervezet többek között 200 millió forint ügyértékig minden sáv esetén egységesen 4500 forinttal emelte volna meg a közjegyzők munkadíjának fix összegét, egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat közokiratba foglalása esetén a sávosan meghatározott munkadíj kétharmadát kellett volna felszámítani, ez a korábbi mértékhez képest 17 százalékos emelést jelentene.

A közjegyzői díjakat érintő tervezet életbelépésének új időpontjáról a tárca a Magyar Közlönyben ad majd tájékoztatást.

Jelenlegi díjszabás:

20 ezer forint alatt: 1000 forint
20 és 50 ezer forint között: 1000+a 20 ezer forint feletti rész 4 százaléka
50 és 100 ezer forint között: 2200 forint+az 50 ezer forint feletti rész 3 százaléka
100 és 500 ezer forint között: 3700 forint+a 100 ezer forint feletti rész 2 százaléka
500 ezer és 5 millió forint között: 11 700 forint+az 500 ezer forint feletti rész 1 százaléka
5 millió és 10 millió forint között: 56 700 forint+az 5 millió forint feletti rész 0,5 százaléka
10 millió forint felett: 81 700 forint+a 10 millió forint feletti rész 0,25 százaléka

(de legfeljebb 200 millió forint ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel)

A tervezett, új díjszabás

20 ezer forint alatt: 5500 forint
20 és 50 ezer forint között: 5500 forint+a 20 ezer forint feletti rész 4 százaléka
50 és 100 ezer forint között: 6700 forint+az 50 ezer forint feletti rész 3 százaléka
100 és 500 ezer forint között: 8200 forint+ a 100 ezer forint feletti rész 2 százaléka
500 ezer és 5 millió forint között: 16 200 forint+az 500 ezer forint feletti rész 1 százaléka
5 millió és 10 millió forint között: 61 200 forint+az 5 millió forint feletti rész 0,5 százaléka
10 millió és 200 millió forint között: 86 200 forint+a 10 millió forint feletti rész 0,25 százaléka
200 és 500 millió forint között: 561 200 forint+a 200 millió forint feletti rész 0,2 százaléka
500 millió forint felett: 1 161 200 forint+az 500 millió forint feletti rész 0,1 százaléka

(de legfeljebb 1 milliárd forint ügyérték alapján járó munkadíjat kell felszámítani)

Tátrai Miklósnak továbbra is börtönben a helye

2018.01.24.

Gyurcsány Ferenc Tátrai Miklóst nem csókolta meg, mielőtt belépett a veszprémi börtön kapuján. Legalábbis a nyilvánoság előtt nem, ahogy tette ezt az ügyben a másik elítélttel, Császy Zsolttal a tököli börtön bejáratánál.

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól

Kárpótlást igényelhetnek a német államtól a német állampolgárság vagy német nemzetiség miatt a második világháború alatt és után kényszermunkára kötelezett emberek. A német szövetségi közigazgatási hivatal honlapján megjelent tájékoztató szerint a 2500 eurós, azaz mintegy 775 ezer forintos egyszeri juttatás azoknak jár, akiket német állampolgárságuk vagy nemzetiségük miatt 1939. szeptember 1-je és 1956. április 1-je között „idegen hatalom által”, erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszermunkára fogtak és a törvény benyújtásakor, azaz 2015. november 27-én még élt. Ha ezt követően hunyt el, akkor házastárs, vagy gyermek igényelheti. A kárpótlás csak civilként végzett kényszermunka után jár, a hadifogolyként végzett kényszermunka után nem. Igényelni a szövetségi közigazgatási hivatalnál kell. A kérelemhez szükséges csatolni a kényszermunka végzését igazoló dokumentumokat. A kérelmet 2017. december 31-ig lehet eljuttatni a hivatalhoz.

Magyarországon a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben mindössze néhány száz, legfeljebb ezer embert érinthet az ügy, összesen mintegy húszezer jogosult lehet Európában – jelentette ki szerkesztőségünk megkeresésére a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Heinek Ottó elmondta, rengeteg megkeresést, kérdést kaptak e témában. Sokan a jogosultságuk után érdeklődnek. Az elnök hangsúlyozta, az elsődleges a német származás. Ezt bármilyen iskola papírral, egyéb dokumentummal lehet igazolni. Ezek hiányában is beadható az igény, de akkor a lehető leghitelesebben kell a kérelemben leírni az érintettséget. Heinek Ottó hozzátette, hogy a hozzájuk beérkezett kérdésekre megfelelő és hiteles választ tudjanak adni,  felvették a kapcsolatot a német szövetségi közigazgatási hivatallal. Az innen érkezett válaszok több fontos kérdést tisztáztak, így aki bizonytalan a jogosultságában, keresse fel őket, vagy valamelyik regionális irodájukat. Heinek Ottó hangsúlyozta, a kérelmek beadásában, illetve az esetlegeg utaláshoz szükséges banki teendőkben is igyekeznek segítséget nyújtani a hozzájuk fordulóknak.

További információk találhatók az önkormányzat honlapján is:

http://www.ldu.hu/page/398

Sűrű nyafogások közepette kivonul az Uber

2016.07.13.
. jog-blogstar

Csúsztatásokkal teli közleményben jelentette be az Uber, hogy július 24-től felfüggeszti a szolgáltatásait, mert egy új jogszabály ellehetetlenítette. Ám a valóság ezzel szemben az, hogy az Ubernek csak addig volt buli Magyarország, míg nem kellett adót fizetni, nem vonatkoztak rájuk a jogszabályok, amatőr sofőrjeik fuvarozhattak embereket.

Amint ezek a versenyelőnyök megszűntek, sűrű nyafogás közepette kivonulnak az országból.

A közlemény adófizetéssel kapcsolatos részei nevetségesek, hiszen éppen ez volt a céggel a legnagyobb baj. Annyira szerette az úgynevezett adóoptimalizálást, hogy szemei előtt mindig egy szép, nagy és kerek szám lebegett: a nulla, képletesebben, a 0.

Az elmúlt időszakban az adóhatóság külön tájékoztatót állított nekik össze, hogy legyenek szívesek és így adózhatnak. Voltak adóhatósági ellenőrzések is, az Uber-sofőröknél „bukási aránya” is egy szép kerek számra jött ki: 100 százalékra.

A közleményben az is szerepel, hogy személyszállítói engedéllyel ma már minden Uber-sofőr rendelkezik.

De mégis kivonulnak, mert július 24-től, az új jogszabály hatályba lépését követően „bevonhatják az autósok jogosítványát, elvehetik rendszámukat”.

Tessék mondani, ha minden engedély meg van, akkor miért félnek annyira a jogszabály következő mondatától? „Engedély nélkül végzett tevékenységhez használt személygépkocsit első alkalommal 6 hónapra, ismételt szabályszegés esetén legfeljebb 3 évre ki kell vonni a forgalomból.”

Hiszen ha minden rendben, akkor ilyen eset nem fordulhat elő.

A közlemény csúsztatásai miatt már az is kétséges, hogy az Uber sofőrjei mennyire profik, mennyire megbízhatóak, be mer-e mögéjük ülni az ember, főleg családdal. Hiszen nagyon sokan másodállásban végezték a tevékenységüket.

Van még egy hamis érve az Ubernek és a mögötte álló milliárdos forgalmú multinak: a magyar kormány nem támogatja az innovációt. Kvázi luddita módon, mint az ipari forralom Angliájában a géprombolók.

De ez nem igaz, mert a magyar kormány éppen hogy támogatja az innovációt, a modern technológiát. Akár újabb cégek is jöhetnek – pár feltétellel.

Betartva a magyar jogszabályokat, adót fizetve és nem tisztességtelen piaci magatartással törvényellenes versenyelőnyt szerezve.

És ebben a történetben most tökmindegy, hogy szeretjük-e taxisokat.

Vigyázz az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal!

2016.05.25.
. jog-blogstar

A tavalyi év során, összesen 2 539 panasz érkezett a fogyasztóvédelmi hatósághoz a különböző elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintően. A kifogások legtöbbször a tv, telefon vagy internetszolgáltatók ügyfélszolgálatára, panaszkezelésére vagy megtévesztő tájékoztatásra érkeztek.

Tv, telefon, internetszolgáltatókra panaszkodunk legtöbbet. Egyetértek. De mennyire! Hányszor hallottam szerződéskötés előtt, kedves X úr, természetesen X úr. Aztán meg: Ön aláírta a szerződést X. úr! A szabályzatunk szerint X. úr…! Megmondom őszintén, elegem van ezekkel a ravasz rókatestvérekkel, és úgy látom, nem vagyok egyedül.

2539 ember vette a fáradságot és levelet is írt a fogyasztóvédelmi hatóságnak.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közül a legjellemzőbb kifogás a 2015-ös évben az volt, hogy a fogyasztók szerződéskötéseik során kizárólag az elektronikus hírközlési szolgáltató képviselője által elmondottakra hagyatkoztak és nem tekintették meg az egyedi előfizetői szerződést, nem érdeklődtek a részletszabályokról, mindössze az elhangzottak alapján döntöttek.

Mert szerencsétlenek bíztak abban, hogy teljesen korrekt tájékoztatást kapnak!

A másik felet meg leginkább az új előfizetői szerződés megkötése érdekelte, egy kis csúsztatás, parasztvakítás belefért neki.

További tapasztalatok: a fogyasztók csupán az első számla kézhezvétele során szembesültek olyan jelentős információkkal, melyek ismeretében nem döntöttek volna a szerződés megkötése mellett.

Az elhangzottakról tehát mindig érdemes tovább tájékozódni az egyedi előfizetői szerződésben, valamint az Általános Szerződési Feltételekben.

Ehhez annyit tennék hozzá, ha van annyi időm. Mert nem tudok átbogarászni minden egyes szerződéses pontot, arról meg nem is beszélve, hogy a teljes megállapodást a szolgáltatók csavaros eszű, képzett ügyvédei rakták össze.

A fogyasztóvédelmi hatóságnak 31 esetben kellett a vállalkozásokat köteleznie a jogszerű gyakorlatra, míg 182 alkalommal a kötelezés mellett bírság kiszabására is sor került, összesen több mint 30 millió Ft értékben. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság továbbra is körültekintésre inti a fogyasztókat, ha hírközlési szolgáltatásra kötnek szerződést.

Jogsértőnek bizonyult, az az eset, mikor egy előfizetőt hűségideje alatt azzal kerestek meg, hogy váltson át egy másik, kedvezőbb csomagra, amelyet elfogadott. Azonban a változatlan telefonálási szokások mellett megnőtt a telefonszámlája, amit jelzett a szolgáltatónál. A hatósági eljárás során kiderült, hogy az üzletkötő az ajánlat megtételekor összetévesztette a fogyasztó előfizetői konstrukcióját, így kedvezőtlenebb csomagot ajánlott neki.

Persze, mert összetévesztette.

Többek között a fenti esetben is eljárt a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatások átfogó ellenőrzése során. A telekommunikációs szolgáltatásokat kínáló vállalkozásokra összesen 2 539 fogyasztói panasz érkezett 2015-ben, mely a 2014-es adatokhoz képest 5 %-os csökkenést mutat.

A legjellemzőbb kifogással érintett – fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó – terület továbbra is a szolgáltatók ügyfélszolgálatát (113), panaszkezelését érintő megkeresések (386) voltak, és mindezek mellett jelentős számú beadvány (162) tartalmazott kifogást a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok gyanújára vonatozóan is.

Panaszkezelés és ügyfélszolgálat felkeresése során a leggyakoribb szabálysértés az volt, hogy a panaszra nem válaszoltak, késve válaszoltak, vagy érdemben nem kapott választ a fogyasztó. A telefonos eléréssel rendelkező ügyfélszolgálatokra az 5 percen belüli élőhangos bejelentkezésének elmaradására vagy elérhetetlenségére tettek panaszt.

Tanulság, vigyázzatok ezekkel a mézes-mázos szolgáltatókkal, ravasz rókatestvérek mind!

Egy motoros rabló halálára

2016.05.11.
. jog-blogstar

Az eset 2012 decemberében történt a Kolosy-téren, akkoriban a motoros rablók hasonló esetek sokaságát követték el Óbudán. Piros lámpa, várakozó autók, a motor odagurul, betörik az ablakot és viszik, amit kinéztek…

A sofőr azonban most üldözőbe vette a rablókat, 500 méteren keresztül üldözte őket, tiszta amerikai film, mert piros lámpán, záróvonalon is átment üldöző és üldözött, ráadásul a szemben haladó sávban is folytatódott a hajsza. Az ütközésről is van kamerafelvétel, a motor éppen lassított, az autót vezető nő éppen gyorsított és beleszaladt a motorba, amely egy érkező autó alá szorul. Az egyik elkövető életét vesztette, a másik elmenekült.

Most sofőr és életben maradt rabló egyaránt vádlottként álltak a bírósági tárgyalóteremben.

Az eset nagyon megosztotta a közvéleményt, a jogászokat, sok minden elhangzott az emberöléstől elkezdve a jogos védelemig, persze az a mérvadó, amit most mondott a bíróság.

Eszerint elsőrendű vádlott K. Andrea bűnös közúti veszélyeztetésben és rongálásban (ugyanis más autók és egy autós is megsérültek), ezért őt a bíróság egy év börtönre ítélte, két év próbaidőre felfüggesztve. K. Andrea jogosítványát egyúttal két évre bevonták, viszont nem találták bűnösnek az egyik rabló halálában.

És azért állapították meg esetében a közúti veszélyeztetést, mert az üldözés közben ártatlan személyeket sodort veszélybe, ártatlan személyeknek okozott kárt.

Az életben maradt rablót, aki a rablásokért már leülte a büntetését, K. Gábort segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt 1,5 év fogházbüntetésre ítélték (elfutott a helyszínről), 3 év próbaidőre felfüggesztve.

Az érintettek egyaránt fellebbeztek, a bírói döntésről nyilván újabb vita lesz, de egy kérdés mindenképp megválaszolatlanul maradt.

Hosszú ideje motoros rablók tartják rettegésben Óbudát. Még az ismert színművész, Kern András feleségét is kirabolják, lassan az egész város tud a rablásokról. Kamerafelvételekből sincs hiány, hiszen a Kolosy-térről induló üldözés is végig dokumentálva volt.

Mit csinált a rendőrség egész idő alatt? Mert egy dologban biztosan igaza van az autót vezető nőnek, aki a tárgyaláson azt mondta, ennek az egész rablásnak nem szabadott volna megtörténnie.

Forrás: MTI

Elég lesz egy helyen bejelenteni irataink ellopását

2016.04.27.
. jog-blogstar

A képviselők 134 igen és 34 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett támogatták Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát, amelynek lényege az adminisztrációs terhek csökkentése.

Az eddigi gyakorlat szerint, ha az ügyfél valamely adatát - például a lakcímét vagy a székhelyét - több nyilvántartás vagy névjegyzék tartalmazza, akkor az adat megváltozását mindenhol külön-külön be kell jelentenie.

A módosítás értelmében azonban már csak egy szervnek kell bejelenteni az adatváltozást, és az továbbítja az információt a többi érintett hatóságnak.

A törvénymódosítás értelmében, ha valakinek ellopják az adó-, illetve a TAJ-kártyáját, és erről a kiállító hatóság hivatalból - a rendőrségtől - tudomást szerez, akkor intézkednie kell az igazolvány pótlásáról.

Ezeket a cikkeket olvastad már?