Blogolj!

A devizahitelesek kivégzője szentesítette a gyöngyöspatai kártérítést

Dorogi László

Wellmann György korábban kulcsszerepet játszott abban, hogy a Kúria a bankoknak kedvezve érvényesnek minősítette a devizahitel-szerződések árfolyamkockázatát, most pedig a gyöngyöspatai kártérítési ügyben hozott sokakat felháborító ítéletet.

Fotó: Magyar Nemzet

A történet már alighanem mindenkinek a könyökén jön ki, de azért mégsem árt nagy vonalakban felvázolnunk, miért gondolják sokan, hogy jogtalan ítélet született Gyöngyöspatán: a Kúria néhány nappal ezelőtt hagyta helyben azt a jogerős ítéletet, miszerint hatvan gyöngyöspatai diák családja jogosult összesen százmillió forint kártérítésre, amiért gyermekeiket 2004 és 2011 között faji alapon "szegregálták" a helyi Nekcsei Demeter Általános iskolában. A szegregálás fogalma persze nem kifejezetten pontos, ugyanis a "szegregáció" abban merült ki az oktatási intézményben, hogy a tanulni nem tudó, vagy nem akaró, társaikat fizikai és mentális terrorban tartó, nem csak roma származású diákokat felzárkóztató osztályokba helyezték, így azok nem akadályozhatták meg a többieket a tanulásban.

Mivel a Kúria jóváhagyta a kártérítési igényt, most olyanok is pénzhez juthatnak, akik nemhogy kárt nem szenvedtek el, de jórészt ők maguk okoztak súlyos károkat Gyöngyöspatának. A renitens gyerekek és családjaik mindennapi terrorjának eredményeként a magyar gyerekek zöme, és több cigány is elmenekült a helyi általános iskolából és inkább a szomszéd települések iskoláiba járnak. A kártérítés ráadásul csődbe taszíthatja Gyöngyöspata önkormányzatát, amelynek a százból nyolcvan milliót kellene kifizetnie az érintetteknek, ami a település éves bevételének a kétszerese - írja a Pesti Srácok, amely utánajárt annak, kinek a keze van az ítélet meghozatalában.

A százmilliós kártérítést szentesítő kúriai tanácsot az Wellmann György vezette, aki korábban a Kúria polgári kollégiumának vezetőjeként kulcsszereplője volt annak a jogegységi határozat meghozatalának, amely sok adóst minden reménytől megfosztott: Wellmannék mondták ki, hogy nem ütközik jogszabályba és a jó erkölcsbe a devizaalapú kölcsönszerződés, és nem tekinthető uzsorás vagy színlelt szerződésnek sem, valamint azt is, hogy nem minősíthető érvénytelennek az a szerződés, amely banki árfolyamkockázatot tartalmaz, csak ha az ügyfél saját maga tételesen bebizonyítja, hogy nem tájékoztatták őt megfelelően annak veszélyeiről. Ez a jogegységi határozat aztán több ezer adósnak az utolsó lökést jelenthette a szakadékba, hiszen ettől kezdve az árfolyamkockázatra alapozott perindítások zöme kudarcra volt ítélve - írja a Pesti Srácok.

Wellmann 2016 áprilisában aztán újabb botrányba keveredett, miután a Bankszövetségnek írt levelében bocsánatot kért a szövetségtől egy előző év decemberében született, a devizahitelesekre nézve kedvező döntés miatt, ráadásul megígérte, hogy a legfőbb bírói fórum, a bankokra nézve kedvezőtlen ítélete nem lesz irányadó a későbbi, hasonló ügyekben hozott döntésekre.

https://jogblogstar.blogstar.hu/./pages/jogblogstar/contents/blog/95140/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?