Blogolj!
Trócsányi: Teljessé válik a jog uralma a közigazgatás fölött

Trócsányi: Teljessé válik a jog uralma a közigazgatás fölött

2018.10.06. | Pintér M. Lajos

A jogbiztonságot erősíti majd az új közigazgatási bírósági rendszer. Erről Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt a Magyar Időknek adott nagyinterjúban. A tárcavezetőt annak apropóján kérdezték, hogy hamarosan az …

Tovább
Odacsapunk az ország biztonságát sértő külföldi befektetéseknek

Odacsapunk az ország biztonságát sértő külföldi befektetéseknek

Tovább
Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

Tovább

Már a XXI. századnak is van Panama-botránya

2016.04.04.
. jog-blogstar

A Süddeutsche Zeitung német lapnak több százezer offshore cég titkos adatát szivárogtatta ki egy titkos forrás a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától, amely névtelen offshore vállalatokat ad el az ügyfelei számára a világ számos részén. Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok el tudják rejteni üzleti tevékenységüket.

A kiszivárogtatott iratokat és más dokumentumokat a német lap a nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő International Consortium of Investigative Journalists szervezettel közösen dolgozta fel neves nemzetközi lapok több száz újságírójának közreműködésével.

Az adatok feldolgozásában és a tények feltárásában mások mellett részt vett a The Guardian brit lap, a BBC brit közszolgálati médiacsoport, a Le Monde francia lap és az argentin La Nación is. A mintegy 11,5 millió dokumentum (e-mailek, pénzügyi kimutatások) feldolgozása nyomán 215 ezer offshore céget sorolnak fel a mintegy egy éven át készült projektben.

Az eltitkolt offshore vállalatokban érintett jelenlegi államvezetők közt van Vlagyimir Putyin orosz elnök, Petro Porosenko ukrán államfő, illetve Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi, és VI. Mohamed marokkói király is, a kínai elnök és további kínai pártvezetők. Más vezetők és politikusok családtagjaikon vagy barátaikon keresztül köthetők az offshore-ügyletekhez. A rengeteg kiszivárgott dokumentum szerint állami vezetők, bűnözők és több híresség, köztük Jackie Chan és Lionel Messi offshore-érdekeltségeire találtak bizonyítékot.

Az iratok szerint érintett David Cameron brit és Sigmundur David Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök, Alijev azeri elnök, Navaz Sharif pakisztáni kormányfő, és feltehetően további világhírű sportolók, színészek, a világ leggazdagabb embereit számon tartó Forbes 500-as lista legkevesebb nyolc dollármilliárdosa.

Ramon Fonseca, Mossack Fonseca ügyvédi iroda társalapítója kijelentette, cége nem felelős az off-shore vállalatokkal történt visszaélésekért. Hozzátette, a dokumentumok kiszivárogtatása "bűncselekmény" és Panama megsértése. Az ügyvéd szerint a cégek alapítása legális, és az egész szituáció olyan, mintha egy autógyártó céget azért tennének felelőssé, mert az általa gyártott személygépkocsival elraboltak valakit.

Panama kormánya együtt fog működni bármely igazságügyi nyomozásban a világ volt és jelenlegi vezetőinek offshore üzleteiről kiszivárgott információk kapcsán – közölte Juan Carlos Varela, a Panamai Köztársaság elnöke, aki szerint a kiszivárogtatott információk rossz fényt vetnek kormányára, amely „zéró toleranciát” tanúsít a panamai pénzügyi szektorban való visszaélésekkel szemben.

Az FBI, az Apple és a terroristák telefonja

2016.03.31.
. jog-blogstar

A kaliforniai San Bernardinóban december elején követtek el terrortámadást, a tizennégy embert meggyilkolók az Iszlám Államra hivatkoztak. Az egyik lelőtt terrorista okostelefonjának adataihoz nem sikerült az FBI-nyomozóknak hozzáférniük, és amikor ezt a telefont gyártó cégtől kérték, az Apple megtagadta az együttműködést, az adatvédelem biztonságára és kliensei érdekeire hivatkozva.

Országos érdeklődést kiváltó jogi vita kezdődött, amelyben a legnagyobb informatikai cégek, Facebook, Google, Twitter, az Apple mellé álltak, a politikusok pedig olyan törvényjavaslatot kezdtek körözni a kongresszusban, amely kötelezővé tenné az informatikai cégeknek, hogy bizonyos esetekben együttműködjenek a hatóságokkal.

A konkrét ügyben az FBI azt kérte, hogy az Apple írjon neki egy új operációs rendszert. A meglévő ugyanis csak tíz lehetőséget biztosít az okostelefon feltörésére, a tízedik sikertelen próbálkozás után törlődnek az adatok, az FBI ezt a korlátot szeretette volna kiiktatni.

Az Apple szerint azonban, ha az új operációs rendszer rossz kezekbe kerül, az összes okostelefon, iPhone-felhasználó veszélyeztetett lesz.

Februárban egy amerikai bíróság utasította a céget, hogy segítsen feloldani a terrorista mobiljának titkosítását. Sheri Pym bíró döntése szerint az Apple-nek el kell juttatnia a nyomozóknak egy különleges alkalmazást, amelyet az egyik megölt terrorista, Syed Rizwan Farook mobiljára töltenének le. Ez megakadályozná, hogy a biztonsági titkosító program az esetleges többszöri sikertelen feltörési kísérlet után letörölje a készülék memóriájában lévő adatokat.

Ennek ellenére patthelyzet alakult ki, mert az Apple fellebbezett.

A minap annyi fordulat történt, hogy az FBI mégis megtörte az okostelefont. A hírek szerint vagy a szolgálatait önként felajánló John McAfee, a számítógépes vírusirtó programok "atyja", vagy az izraeli Cellebrite nevű kis cég segíthetett a kormányzatnak.

A nyomozók tehát jelenleg már az adatbázist vizsgálják, de a vita, a kérdések megmaradtak, miszerint hogy lehet garantálni egyszerre adataink biztonságát és a bűnüldözés érdekeit? Mert az Apple és az FBI is a felhasználók, a jogkövető polgárok érdekeire hivatkozik.

Az Apple szerint a kormánynak soha nem lett volna szabad együttműködésre kényszerítenie a vállalatot, bár továbbra is támogatják a törvényes eljárásokat, miközben eltökélten dolgoznak azon, hogy termékeik egyre biztonságosabbak legyenek.

Ebben van némi ellentmondás, mert a konkrét ügyben nem támogatták az FBI-t.

Végeztek felméréséket is, a többség a bűnüldöző szerveknek adott igazat, végül maga az FBI-igazgató is közleményt adott, miszerint az embereket szeretnék megvédeni a terroristatámadásoktól, és nem kellene hátsó szándékot feltételezni. Feltehetően erről is van szó, bár sokan már belelátták az ügyben a gigantikus, médiaszereplővé vált informatikai mamutok és a kormányzatok meglévő vitáit, nem véletlen, a Szilícium-völgy, és még az ősi rivális Google is az Apple mellé állt.

Hamarosan Európában is perek várhatóak, és a bíróságok remélhetően választ adnak arra, hogy például a bűnüldöző szervek terrorveszélyre hivatkozva milyen módon férhetnek telefonálásunkhoz, levelezésünkhöz, személyes adatainkhoz, és az informatikai cégeknek milyen mértékben kell együttműködniük a terrorellenes hatóságokkal.

Ám a legfontosabb kérdés talán az, hogy mi, a felhasználók mit mondunk, meddig teszünk engedményeket a biztonság érdekében?

A francia multik győztek az Európai Bíróságon

Az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei. A pert francia multik és az Európai Bizottság kezdeményezte. A magyar kormányszóvivő szerint a döntés nem érinti a 2016-os programokat.

A bíróság döntése szerint az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki Szép kártyát, uniós irányelvet sért, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.

Ismeretes, hogy az ügyet a francia Chèque Déjeuner és a Sodexo cégek indították, akik a magyar kormány által bevezetett rendszerig uralták a piacot. Az Európai Bizottság is a francia multik mellé állt, illetve óriási meglepetésre az Európai Unió Bírósága előtt folyó per francia főtanácsnoka is.

Szép-kártyát jelenleg az OTP Pénztárszolgáltató és Tanácsadó Zrt., az MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft., valamint a K&H Csoportszolgáltató Kft. bocsát ki. A három kibocsátó 2015. november végéig együttesen 1,241 millió kártyát adott ki. A kártyákra az elmúlt öt évben feltöltött összeg meghaladta a 296 milliárd forintot.

A bíróság most megállapította, hogy az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya rendszer egyes elemeivel Magyarország megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A bíróság öt pontban állapított meg eltérést az uniós jogtól.

Az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát sérti az uniós irányelvet, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.

Emellett a magyar jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a SZÉP-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság) formájában működjenek. Ráadásul ezek a kibocsátók kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre.

A bíróság megállapította, hogy a magyar jogi szabályozás nem egyeztethető össze az irányelvvel, mivel a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények a székhely alapján nem lehetnek hátrányosan megkülönböztetőek. Az a kikötés, hogy mind a leányvállalatnak, mind az anyavállalatnak a magyar jog szerint kell létrejönnie, magában foglalja, hogy a székhelyüknek Magyarországon kell lennie, ami hátrányos megkülönböztetés a bíróság szerint.

A magyar cafeteria szabályoknak csak a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek megfelelni, ugyanis az előírás szerint a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Ez is a cégek székhelye szerinti hátrányos megkülönböztetés.

A kistelepüléseken való jelenlét megkövetelésével a magyar szabály megfosztja a külföldi cégeket attól a joguktól is, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek.

A bíróság azt is ellentétesnek találta az uniós joggal, hogy a magyar szabályok monopol helyzetbe hozták a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA), mellyel megsértettük a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Az utalványokat a törvény szerint csak az MNÜA árulhatja a munkáltatóknak, és a bevételeket szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordíthatja.

A döntés ellen fellebbezni nem lehet. A magyar kormányszóvivő, Kovács Zoltán reagált a döntésre és elmondta, az nem érinti a 2016-os programokat.

Elmondta, a magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését.

A kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az európai unió követelményeinek,de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét.

Hozzátette, a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz illetve a keretek rendelkezésre állnak.

Címkék: SZÉP-kártya

Gyurcsány Ferenc lehet fegyenc

2016.02.17.
. jog-blogstar

Dézsy Zoltán filmrendező az első és másodfok után a Kúrián is nyert Gyurcsány ellen, aki az Elment az öszöd című film miatt perelt, ebben az őt alakító színész börtönben, bilincsben látható. Dézsy szerint a bíróságot nem illik pr-célokra használni.

Gyurcsány – aki a déli határon 2015. szeptember 15.-én is rács mögé került menekültsimogatás közben - jelenleg talán táncol, sír vagy káromkodik, láttuk már mindegyik szerepben ripacskodni.

Gyurcsányt a Dézsy Zoltán készítette film kitalált, jövőben játszódó jeleneteiben börtöntöltelékként ábrázolták, ami a felperes álláspontja szerint alkalmas rá, hogy megsértse a személyiségi jogait. Semmilyen társadalmi igény nem indokolja, hogy ennyire bántó, sértő módon ábrázolják, mindez sérti személyiségi jogait.

Az alperes szerint azonban a fiktív, jövőben játszódó játékfilm esetében kizárható a személyiségi jogok megsértése.

De mi is pontosan ez a film? Segítségül hívjuk magát a rendezőt.

„A 2006-os esztendő talán a legsúlyosabb, leginkább terhelt esztendő volt a rendszerváltás óta. Filmem az esztendő fontos történéseit dolgozza fel, bemutatva a hátteret is.

Tavaszi országgyűlési választások, őszödi beszéd és nyilvánosságra kerülése, MTV-ostrom, október 23-a az Astoriánál - ezek a fontosabb sarokkövei a filmnek, amely a közeli jövőben - 2017-ben játszódik, s a szereplők is innen gondolnak vissza 2006-ra. Egy ex-miniszterelnök, egy netes újságíró, egy betörő és egy biztonsági őr dialógusai adják a film keretét. A helyszín: a Kozma utcai börtön, ahol mindenki az ítéletére vár.

A film módszere világszerte sikeres és elfogadott - kortárs közszereplőket színészek alakítanak (pl. az angol miniszterelnökről, a királynőről vagy a Kennedy családról szóló játékfilm). Magyarországon ez a feldolgozási mód új, mint ahogy az is ritka, hogy kibeszéletlen társadalmi kérdéseket feszeget egy film, amely abszurd dráma és nem paródia, a jelenetek és események pedig valós alapúak.

Jogászok, politológusok, történészek és szakértők támogatták munkámat, hogy hitelesen ábrázolhassam a 2006-os év ma már történelmi eseményeit. Nem véletlen, hogy az őszödi beszéd a mai napig vitatéma. A következményeit pedig bőrünkön érezzük."

A Fővárosi Törvényszék 2013 decemberében elutasította a volt kormányfő keresetét, másodfokon az ítélőtábla 2015. március 12-én megerősítette a döntés, az indoklás szerint elsősorban a véleménynyilvánítás és az alkotói szabadság védelme miatt. Ma a Kúria is azt állapította meg, hogy nem sérültek Gyurcsány személyiségi jogai.

Dézsy így kommentálta Kúria döntését: „Hányszor kell még megnyernem a pert Gy.F. ellen (ez volt a harmadik...),,hogy megértse, a bíróságot nem illik pr-célokra használni. A Kúriát pláne.”

Gyurcsány egyébként 2015. szeptember 15.-én déli határon is rács mögé került menekültsimogatás közben, amikor DK-s társaival megszemlélte a szerb-magyar határon felépült határzárat, majd kint ragadt a szerb oldalon, a rács túloldalán.

Visszaengedték, ám az intermezzo százezreknek szerzett roppant örömöt.

Fotó: MTI

Új törvény van az átverős termékbemutatók ellen

2016.02.15.
. jog-blogstar

A rendszerváltás óta folyamatosak a termékbemutatós ügyek, panaszok, beadványok, feljelentések, ráadásul a fogyasztóvédelmi hatóságok és a média is kiemelten foglalkozik mindezzel, de a termékbemutatós átverések száma jelentősen nem csökkent a kilencvenes évekhez a képest, sőt… Ami, valljuk be nagyon furcsa 2016-ban, mert hát hol élnek a károsultak?

Tavaly napi két írásos panasz érkezett be a fogyasztóvédelmi hatósághoz, egészen pontosan 780 darab. Mindenkit ingyenes ebéddel, rendezvénnyel és más mézesmadzagokkal csaltak el a helyszínre, ahol akkor és abban a pillanatban úgy érezték, bombaüzletet kötnek, mert a csodálatos félmilliós gépet megkapták 200 ezer forintért, vagy éppen pont olyan gyógyító szerkezetet ajánlottak, ami jónak tűnt a betegségére.

A fogyasztóvédelmi ellenőrök is megjelentek az ilyen bemutatókon, csak velük állítólag az volt a gond, hogy nem kellett őket rábeszélni a vásárlásra, így azonnal lebuktak.

A jogalkotó már eddig is több szabállyal próbált segíteni a termékbemutatós visszaéléseket elszenvedőknek, pár éve bevezették a tizennégy napon belül lehetséges elállási jogot. Ezt a cégnek írásban kell jelezni, és a bemutatót átvett terméket vissza kell adni, de csak azt, aminek a csomagolását nem bontották fel.

Most újabb mentőövet ad a jogalkotó, egy új törvény szerint az érintett vállalkozásoknak ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk, valamint biztosítaniuk kell a telefonos elérhetőséget is. Így a fogyasztók élhetnek a gyakorlatban is az elállási jogukkal. Az előírások betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.

Az ajándék vagy ajándéksorsolás reklámja mellett az árengedmény, a kedvezmény vagy a vagyoni előny nyújtása is tilos. Jelentős mértékben ugyanis emiatt népszerű ez az értékesítési forma. Tilos lesz pénzügyi szolgáltatások nyújtása ezeken a bemutatókon.

Meglehetősen jónak tűnnek az új törvénynek ezek a rendelkezései, már csupán egy kérdés maradt, meg lehet védeni az embereket saját maguktól?

Mert Gyurcsány aztán kiszáll az üzletből

Átadja az Altust feleségének, és kiszáll az üzletből, mert aktív politikusnak ne legyen működő vállalkozása – nyilatkozta Gyurcsány Ferenc a Figyelőnek. Ugye, ez az a cég, az 1992 novemberében megalakult Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt., amely története gyakorlatilag a rendszerváltás állatorvosi lova, hogyan jut hozzá Gyurcsány KISZ KB titkárként egy értékes budai tanácsi lakáshoz, amelyet nem ad le, hanem öröklakásra cserél, ennek eladásából jön létre az Altus, majd jön Dobrev Klára, meg Apró Piroskának a Motim megvásárlására adott 700 milliós állami kölcsöne és elindul a hősköltemény…

Ezekről a dolgokról 2003-2004-tól kezdve hosszú eposzokat írtak a magyar médiában, és a mai napig maradt muníció, mert most arról szólnak a hírek, vélemények, hogy az Altust és ezen keresztül a Demokratikus Koalíciót megbízásokkal támogatja az Európai Bizottság.

Mindenesetre, az Altust átadják a feleségnek. Jó, megértük már azt is, hogy egy szép napon a Hócipő főszerkesztője Farkasházy Tivadarné lett, és ily módon Farkasházy Tivadarnak „állítólag és jogilag” már nem volt köze a szatirikus kiadványhoz, tehát ha Dobrev Kláráé lesz az Altus, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy az aktívan politizáló Gyurcsánynak semmi köze nem lesz működő vállalkozáshoz.

A magyar jog ugyanakkor mond pár dolgot az együtt élő házastársak céges vagyonáról, csak néhány szösszenet.

A házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik, így a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. De például a különvagyon haszna is közös vagyon!

Nem csupán az aktívumokra, hanem a tartozásokra is érvényes mindez. Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Vagy, a házastársak között van ilyen szerződés, amelyben eleve rendezik a vagyoni kérdéseket. Amennyiben nincs, a magyar jog főszabályai szerint édeskevés, hogy Gyurcsány átadja feleségének az Altust.

Gyurcsány csak akkor szállna ki az üzleti életből, ha a házassági bontóperben hozott vagyonközösséget megszüntető bírósági ítélet rendezi a vagyoni kérdéseket, és például az Altus a már elvált feleségé lesz.

Ennek hiányában a házastársnak átadott cég parasztvakítás, és még jogilag (!) sem jelenti azt, hogy a politikusnak nincs köze Altus gazdasági ügyeihez.

Ami pedig az igazi szándékokat illeti, ez a bejelentés közvetetten arról is tanúskodik, hogy Klára és Ferenc a jövőben is számítanak zsíros uniós megrendelésekre.

Szabadlábra engedi a bíróság a született gyilkost?

2016.02.08.
. jog-blogstar

A vörösiszap-perben hozott felmentő ítélet után újabb ügy borzolhatja a kedélyeket, a négyszeres rablógyilkos Bene László szabadlábra helyezéséről márciusban dönt a bíróság. Bene, aki pontosan olyan aljas féreg, mint annak idején volt a rendőrgyilkos Soós Lajos, „elfogadná”, ha a bíróság szabadon engedné.

Újabb sztárportrét közölt a Blikk a magyar médiában rendszeresen szereplő sorozatgyilkosról, Bene Lászlóról, hiába, a médiának is megvan a maga természete és mindig is fokozott érdeklődést mutatott és mutat a sorozatgyilkosok, a bankrablók, a szatírok, egyszóval a bűnözők irányába.

Bene pedig a magyar kriminalisztika történetében egy úgymond fontos szereplő, hiszen pontosan olyan aljas féreg, mint annak idején volt a rendőrgyilkos Soós Lajos. Utóbbit még 1980 októberében a bv-s kivégző hazavágta az anyjába, ám Bene és társai a rendszerváltásnak köszönhetően megúszták a halálos ítéletet.

Bene László társával, Donászi Aladárral 1989 és 1993 között tucatnyi rablást és négy emberölést követett el, a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban életfogytiglani büntetést szabott ki rájuk. Donászi öngyilkos lett a börtönben, Bene azóta is interjúkat ad és közülük nem egyben henceg a gyilkosságokkal és élet-halál urának tartja magát.

Csodálatos és adott esetben feledhetetlen lesz találkozni vele az utcán.

Ez pedig a gyilkosságok krónikája.

Donászi és Bene 1989-ben kezdték el a hosszú ideig megélhetést nyújtó akciósorozatukat, főként a Dunántúlon követtek el raktárbetöréseket és nagy értékű lopásokat. 1991. június 12-én hajtotta végre Donászi az első rablógyilkosságot. Azzal a szándékkal érkezett Győrbe, hogy elrabolja a Győr és Környéke Vízmű dolgozóinak fizetését. A fürdővállalat kapujában várta meg a pénzszállító autó érkezését. Az autó behaladásakor Donászi előbb a pénzt kísérő rendőr főtörzsőrmestert, majd a kaput kezelő portást is súlyosan megsebesítette. A rendőr a kórházba szállítás után meghalt, a portás túlélte a támadást. Donászi zsákmánya 870 ezer forint volt.

1992. május 11-én Donászi és Bene megtámadták a Budai Skála áruház bevételét szállító taxit. Bene a Vak Bottyán utcában egy autóval elállta a pénzt szállító taxi útját, Donászi pedig a taxihoz lépett és szó nélkül főbe lőtte a pénzt továbbító egyetemistát. Mindeközben Bene a taxi menekülő sofőrjét lőtte le, majd felnyalábolták a pénzeszsákokat és autón elmenekültek. A pénzszállító diák belehalt a sérülésekbe, a taxi sofőrje súlyos sebesülésekkel, de túlélte a támadást.

1992. november 8-án Donászi és Bene Sárszentmihály külterületén a lövészetet gyakorolták. A gyakorlat közben azonban vadászok tűntek fel, akik azt hitték, hogy végre rábukkantak a környék vadállományát tizedelő orvvadászokra. Tűzpárbajba keveredtek a vadászokkal, mindkettőt agyonlőtték. 1994. május 4-én a rendőrség rajtuk ütött.

Mert emberi életekről, sorsokról döntenek

2016.02.02.
. jog-blogstar

A vörösiszap-károsultak tüntetnek csütörtökön a Veszprémi Törvényszék épülete előtt. A Kúria elnöke, Darák Péter közleménye szerint az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák. Ezt a társadalomnak tudomásul kell vennie, azonban az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki. A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll.

Tehát ítélet, majd felháborodás, védekezés, majd vita az igazságszolgáltatásról. Csak nekem tűnik úgy, hogy az elmúlt 25 év nagy bírósági ügyei valahogy mindig ugyanezt a pályát futották be? És mindeközben itt emberi életekről, sorsokról döntenek.

Valahogy nincs új a nap alatt, a hazai közvéleményt leginkább megérintő bírósági ügyekben mindig felzúdulás, mindig balhé van. Garmadával lehetne idézni a konkrét ügyeket az elmúlt két és fél évtizedből, de elég csak a móri mészárlásra utalni, a magyar kriminológia eddigi történetének legkegyetlenebb, nyolc halálos áldozatot követelő rablógyilkosságában Kaiser Edét és Hajdú Lászlót elítélték, aztán előkerültek a valódi tettesek.

Pedig a példátlan ügyben óriási erőkkel indult meg a nyomozás, a legjobb rendőrtiszteket vetették be, majd évtizedes tapasztalattal bíró, elismert ítészek mérlegeltek. Akkor most mi a tök van? Mert azt nem lehet állítani, hogy rendőrség, ügyészség, bíróság nem akarta megtalálni, és felelősségre vonni az elkövetőket…

Kezdjük talán az alapoknál, a magyar büntetőeljárások szerkezeténél. Három szakaszból áll, az első a nyomozati szakasz, bűncselekmény felderítése, bizonyítékok beszerzése. A nyomozás anyaga alapján az ügyészség dönt a vádemelésről, vagy a nyomozás megszüntetéséről. A harmadik a bírósági szakasz, a tárgyalótermi bizonyítási eljárás.

Védőügyvédek gyakran mondták nekem, hogy a közvélekedéssel ellentétben a büntetőeljárás legfontosabb szakasza nem a bírósági, hanem a nyomozati, az ügyészségi, a dolgok elsősorban itt dőlnek el, a bíró már csak a hozott anyagból dolgozik.

Nagy port felvert ügyek kapcsán visszatérő motívumként a bírósági vezetők siettek leszögezni, a magyarországi büntetőeljárásokban az úgynevezett vádhoz kötöttség elve érvényesül, a bíró a vádon nem terjeszkedhet túl, csak arról dönthet, ami a vádiratban benne van. Vagyis, miért nem dolgozott jobban az ügyészség, miért nem volt alaposabb a vádirat.

Erre viszont azért nehéz bármit is mondani, mert Magyarországon az ügyészség váderedményessége mindig 94-96 százalék körül volt, vagyis az ügyek ilyen arányában megalapozottan, helyesen emeltek vádat, ami nemzetközi összehasonlításokban is nagyon jó. Mivel a váderedményesség fenti mutatóját a megszületett bírósági ítéletekhez mérik, az esetek túlnyomó többségében a vádhatóság és az igazságszolgáltatás álláspontja egybeesik! A rendszer tehát - elvileg - jól működik.

De akkor miért van az, hogy éppen a legnagyobb port felvert ügyekben hozott bírói ítéletek bántják legjobban az emberek igazságérzetét? Miképp lehetséges, hogy a vörösiszap-katasztrófának nincs személyi felelőse? Büntetlenül lehet építeni és működtetni olyan tározót, ami falvakat pusztít el és embereket öl meg?

Bármilyen döntés is lesz másodfokon, a kérdések ugyanazok, mint az elmúlt két és fél évtized legnagyobb vitát kiváltó ügyeinél. Nem volt elég alapos a rendőrségi nyomozás, rosszul építették fel a vádat? A bíró döntött rosszul, követett el szakmai hibát? Vagy ellenkezőleg, éppen ő látta át az ügyet a több száz tárgyalási napon keresztül lefolytatott bizonyítási eljárásnak, szakértők, tanúk meghallgatásának köszönhetően?

A legfontosabb kérdés azonban mégis az, hogy mit gondoljunk az igazságszolgáltatásról. Létezik egyáltalán ilyesmi, vagy érjük be jogszolgáltatással, és azzal, hogy bár emberi életekről, sorsokról döntenek a rendszeren belül, mint minden emberek által létrehozott rendszer az emberekhez hasonlóan ez is tökéletlen, akár még a felkészültség és a legjobb szándék ellenére is? Most, a vörösiszap-per elsőfokú ítélete után és visszatekintve az elmúlt 25 év tárgyalótermi tapasztalataira, erre az utóbbi változatra hajlok.

Címkék: vörösiszap

Vita lesz az igazságszolgáltatásról

2016.01.31.
. jog-blogstar

„Merre van az igazság!?” -tette fel magának a kérdést Németh Szilárd vasárnapi sajtótájékoztatóján, ahol bejelentette, hogy Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletek miatt.

Németh szerint az emberek többségét joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentés, csakúgy mint a fővárost 2010 előtt „irányító maffia főnöke”, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyében a felfüggesztett szabadságvesztés.

Németh Szilárd úgy látja, hogy „egyes bírák nem akarják alkalmazni a megszigorított törvényeket a népvándorlásszerű migrációs hullámmal szemben. E helyett külföldre szaladgálnak, és ott kérik ezeknek az egyértelműen sikeres jogszabályoknak a megváltoztatását.”

Hozzátette, hogy a Fidesz az igazságszolgáltatással kapcsolatban tiszteletben tartja „a bírói függetlenség liberális követelményét”, de az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is érvényt kíván szerezni.A Fidesz jövő heti frakcióülésén megvitatja a felmerült kérdéseket, és utána az igazságügyi bizottság elé kerülhet az ügy.

Vörösiszap-katasztrófa: senki sem felelős tíz ember haláláért?

Felmentette a vörösiszap-per mind a tizenöt vádlottját az összes vádpont alól a Veszprémi Törvényszék. Jól hallották, tíz ember halálának és a milliárdos károkozásnak nincs felelőse a magyar bíróság szerint. Tegnap Hagyó Miklóst mentették fel. Valami nem stimmel a bíróságokon.

Felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól első fokon a Veszprémi Törvényszék csütörtökön.

Gondatlan közveszélyokozás

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, valamint gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezetői és több alkalmazottja ellen.

A büntetőper 2012. szeptember 24-én kezdődött, a pert a következő évben a büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd három évvel később az ügyészség több ponton módosította a vádat.

A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét, és 10 millió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot.

Kártérítési perekben azóta is születtek ítéletek, amelyekben a felpereseknek vagyoni és nem vagyoni kártérítést is megítéltek. Abból a 400 millió forintos keretből, amelyet 2015 februárjában különített el a kormány, 2015. november 10-ig hatvanhárom károsultnak fizették ki a megítélt kártérítést, eddig több mint 155 millió forintot.

Tíz ember halt meg a 2010-es katasztrófában

A Mal Zrt. ellen indult felszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van, befejezése a vagyonértékesítések időpontjától, valamint a zárómérlegek benyújtásától függ.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófáját okozva. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Ezeket a cikkeket olvastad már?