Blogolj!
Trócsányi: Teljessé válik a jog uralma a közigazgatás fölött

Trócsányi: Teljessé válik a jog uralma a közigazgatás fölött

2018.10.06. | Pintér M. Lajos

A jogbiztonságot erősíti majd az új közigazgatási bírósági rendszer. Erről Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt a Magyar Időknek adott nagyinterjúban. A tárcavezetőt annak apropóján kérdezték, hogy hamarosan az …

Tovább
Odacsapunk az ország biztonságát sértő külföldi befektetéseknek

Odacsapunk az ország biztonságát sértő külföldi befektetéseknek

Tovább
Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

Tovább

Az időskor és a 99 milliós bírság

2016.01.24.
. jog-blogstar

A csapból is az Időskori Biztonság életbiztosítás folyt, már elkapcsoltam, ha Szilágyi János feltűnt a képernyőn, vagy azt hallottam, 85 év alatt nincs orvosi vizsgálat. A GVH szerint a hirdetések megtévesztettek, 99 milliós bírságot rótt ki a két érintett cégre, utóbbiak most bírósághoz fordulnak, állítják, még senki nem találta reklámjukat megtévesztőnek.

A történetben két cég szerepel és a GHV, a cégek: a 4Life Direct Kft. és a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited. A versenyhivatal azért szabott ki rájuk összesen 99 milliós bírságot, mert úgy látta, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak az Időskori Biztonság életbiztosítás népszerűsítésekor, mert valótlan állításokat jelenítettek meg a szolgáltatás jellemzőiről, valamint megtévesztően azt a látszatot keltették, hogy a biztosítást a 4Life Direct Kft. nyújtja.

A 4Life Direct Kft. már bejelentette, hogy bírósághoz fordulnak, mert nem értenek egyet a GVH-döntéssel. A magyarországi ügyvezető nyilatkozatot küldött a jogiforum.hu-nak, ebben azt írja: „reklámjaink szövege és feliratainak szövege azonos számos különböző országban, jóllehet különböző nyelveken jelentek meg. Az elmúlt harminc évben több mint száz millióan látták őket különböző országokban, például az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Dél-Afrikában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban. Mostanáig a világon egyetlen szabályzó testület sem találta reklámunkat a GVH által sugallt módon megtévesztőnek, ezért is lepődtünk meg döntésükön.”

Tehát különböző nyelveken, azonos a szöveg és a felirat. Most nem lehet megítélni, hogy a lengyel hirdetésekben mi hangzott el pontosan, ám a GVH viszont azt mondja, magyar nyelven igazolható a megtévesztés. Ugyanis ezek a szövegek láttak napvilágot: a biztosítás különböző havidíjakért, de már „akár napi 100 Ft-ért” „érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekben”, illetve „a családjának kifizetett készpénz akár 3.500.000 Ft-ot is elérheti, amely segítségükre lesz, ha Ön már eltávozott”.

Napi 100 forintért azonban legfeljebb 50 ezer forintnyi biztosítási összeg volt elérhető a reklámokkal megcélzott nyugdíjas korosztály számára. A hirdetésekben hivatkozott egymilliós temetési költség fedezésében azonban ez az összeg nem nyújt érdemi segítséget – ez volt talán a versenyhivatal talán legfontosabb mondata.

A bírósági ítéletet előre megjósolni nem lehet, akár még a megbírságolt cégek is jól jöhetnek ki belőle. De a szolgáltatásaikat biztosan nem ajánlom egyetlen családtagomnak sem, ennek oka viszont független a GVH mostani döntésétől. Ha egy életbiztosítási hirdetésben azt mondják, hogy 85 év alatt nincs orvosi vizsgálat, az túlságosan szépnek tűnik abban az országban, ahol a nők várható élettartama 78 év, a férfiaké pedig 71 év körül van.

Buli, csajok, Alkotmánybíróság

2016.01.13.
. jog-blogstar

Az Alkotmánybíróság szerint nem járja, hogy amíg a férfiaknak belépőt kell venniük, addig a nők ingyen mehetnek be a szórakozóhelyre. Ez rendben is van, a jog szerint valóban diszkriminatív, bár inkább egy régi ráció áll a helyek gyakorlata mögött: ahová sok lány jár, oda sok fiú is.

Az Alkotmánybíróság nem kertelt: a diszkrimináció tilalma erősebb más szabadságjogoknál, például bizonyos gazdasági érdekeknél, a gazdasági tevékenység végzése nem adhat felhatalmazást a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegésére, a társadalmilag káros nemi sztereotípiák megerősítésére.

A határozatban azért benne van, az Alkotmánybíróság is tisztában van vele, hogy a szórakozóhelyek nem a férfiak ellen hozták ezt a diszkriminatív szabályt, csupán azért engedik be ingyen a nőket, mert a régi igazság érvényes: ahová sok lány jár, oda sok fiú is.

A konkrét ügyben egyébként egy magánszemély fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, mert egy buliban ezer forintot kellett fizetnie a belépőjéért, míg a nők ingyen lejthettek be a biztonságiak között. Az EBH és később a bíróság is az úriembernek adott igazat, a szórakozóhely ezt követően nyújtott be alkotmányossági panaszt az Alkotmánybírósághoz.

Ezt utasította el a taláros testület, még két fontos mondat a határozatából: mivel az emberi méltósághoz való jog az alapvető jogok legalapvetőbbike, a diszkrimináció tilalma erőteljesebben, közvetlenebbül érvényesül a magánjogi jogviszonyokban, mint más alkotmányos szabadságok. Különösen irányadó ez a támadott szabály hatálya alá tartozó jogviszonyokra, amikor a szolgáltatás nyújtása nyilvános helyen történik.

Helyreigazítás kér a magyar nagykövet a New York Timestól

2016.01.12.
. jog-blogstar

Magyarország washingtoni nagykövete is helyreigazítást kér a NYT ordas hazugsága ügyében, miszerint egy magyar börtönőr bántalmazott egy szír migránsnőt. Az eset tanulsága, már négy-öt évvel ezelőtt határozottabban kellett volna fellépni a nyugati média hazugságai ellen, ráadásul a magyar államnak bevételei is lettek volna.

Magyarország washingtoni nagykövete is helyreigazítást kér a NYT ordos hazugsága ügyében, miszerint egy magyar börtönőr bántalmazott egy szír migránsnőt – értesült a Magyar Idők. Az eset tanulsága, már négy-öt évvel ezelőtt jóval határozottabban kellett volna fellépni a nyugati média hazugságai ellen, ráadásul a magyar állam is bevételei lettek volna.

Ami a konkrét ügyet illeti: a The New York Times egyik január eleji cikkében (szerző, Katrin Bennhold) közölte, hogy egy szír nőt – testvére állítása szerint – egy magyar börtönőr súlyosan bántalmazott, mert elutasította a közeledését. A magyar Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint ez nem történt meg, sőt az eset egyáltalán nem is fordulhatott elő.

Egyszerűen azért, mert a magyar börtönökben nincs női migráns és gyerek, ők közösségi szállásokon kapnak ellátást.

A történet egyrészt itt véget is ér, másrészt pedig folytatódik, mert a lap a füle botját sem mozgatta a new york-i magyar főkonzul megkeresésére. Most azonban már Magyarország washingtoni nagykövete is hivatalos levélben kérte a The New York Timest a Magyarországgal kapcsolatban közölt valótlanság kiigazítására. Szemerkényi Réka levele az ügyben egyébként lehetséges jogi lépéseket megelőző, tárgyalásos magyar javaslatként kéri a hamis tényállítás korrigálását az amerikai laptól.

A nagykövet levele szerint miközben a cikk egy magyar hivatalos személyt egy rendkívül súlyos bűncselekmény elkövetésével vádol meg, arra vonatkozóan semmilyen bizonyítékkal nem szolgál. De nemcsak a cikkben nem található bizonyíték a feltételezett incidensre, hanem egyetlen más médiatudósítás, illetve magyar vagy nemzetközi hivatalos iratok sem említenek ilyen esetet.

A szerző, Katrin Bennhold a magyar sajtónak nyilatkozva pedig maga ismerte el, hogy nem ellenőrizte az általa hivatkozott állítás igazságtartalmát.

A szerző is elismerte, nem tudja bizonyítani a cikk állításait

Az eset nagy tanulsága, hogy már négy-öt évvel ezelőtt határozottabban kellett volna fellépni a nyugati média hazugságai ellen. Egyrészt, egy szerkesztőségnek és egy újságírónak sohasem jó egy helyreigazítási, bírósági ügy, a következő Magyarországról szóló cikk esetében egészen biztosan a fejekben van már, hogy korábban ügy lett a hazugságokból, a lejárató cikk nem maradt reakció nélkül.

A határozottabb fellépést a magyar állam lehetséges bevételei is indokolják. Hiszen az Egyesült Államokban (vagy Nyugat-Európában) nagyságrendileg más összegek játszanak akkor, ha egy lap valótlan hírt közöl, azt nem igazítja helyre, és a bírósági eljáráson sem tudja alátámasztani állításainak valódiságát. A magyar diplomáciának már 2010-től határozottabban oda kellett volna tennie magát a sajtó-helyreigazítási ügyekben, de jobb későn, mint soha.

Címkék: bevándorlás

Nem unatkoztunk: ezeket a törvényeket hozta 2015

2015.12.28.
. jog-blogstar

Február elsején életbe lépett a forintosításról és a fair bankokról szóló törvény, és hatályossá vált a devizahitelek forintosítása, az átváltási árfolyamot a jogszabály a svájci frank esetében 256,47, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forinton határozta meg. Mondani sem kell, a svájci jegybank döntését követően, amikor elszabadult a frank árfolyama, micsoda életmentő kormányzati, törvényalkotói segítség volt az árfolyamrögzítés magyar devizahiteleseknek.

Március 15-én hatályba lépett a vasárnapi pihenőnapról szóló törvény. 2015 őszére az is beigazolódott, hogy nem lett igazuk a vasárnapi pihenőnappal összefüggésben tömeges elbocsátásokkal, boltbezárásokkal, a forgalom visszaesésével riogatóknak.

Pedig egyes szakszervezeti vezetők, az ellenzék és a médiája azt állították, akár negyven-ötvenezer ember is elvesztheti az állását. Az adatok és a piaci szereplők véleménye alapján értelmetlen hisztinek és riogatásnak bizonyult a vasárnapi pihenőnap elleni kampány, növekedett a kiskereskedelmi forgalom, az emberek alkalmazkodtak az új szabályokhoz, munkaerőhiány van az ágazatban.

Jellemző, az ügy kapcsán a Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők bejelentették, törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy vasárnap tilos legyen vadászni. Így a vasárnap nemcsak az emberek, hanem az állatállomány számára is a pihenés napját jelentené, mondta a DK szóvivője. Láthatjuk, micsoda komoly emberek irányíthatnák ezt az országot, ha lennének olyan bolondok a magyarok, hogy kormányzati hatalomhoz juttassák ezt a csürhét.

Hasonlóképpen idén beigazolódott, hogy a kábellopások száma hatodára, a fémlopásoké harmadára csökkent az elmúlt két évben, köszönhetően a két éve bevezetett fémtörvénynek és a folyamatos járőrözésnek. Kábellopásra és fémtolvajlásra bazírozott családi egzisztenciák kerültek veszélybe, a nol.hu pedig képes volt leírni a következőket: „Elégedett a fémtörvénnyel a MÁV. De annyira, hogy a nemzetgazdasági tárcával közösen lelkendeznek…”.

Több adatot kell szolgáltatni a légi utasokról. A terrorizmus és a határon átnyúló bűnözés elleni együttműködés megerősítésére ezentúl felszállás előtt tizenkét órával kell adatot szolgáltatniuk a légitársaságoknak a schengeni határt átlépő utasokról, a járat felszállása után pedig továbbítaniuk kell a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak – ezt is tartalmazza a légi közlekedésről szóló törvény módosítása.

Mindenestre április 14-én megszavazták a képviselők a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt. A szavazáson mindössze öt független képviselő voksolt nemmel, 185-en pártállástól függetlenül igennel.

Az Országgyűlés törvénymódosítással ültette át a magyar jogrendbe azt az európai irányelvet, amellyel megőrizhető Magyarország GMO-mentessége. Januárban ugyanis az Európai Unió a tagállamok hatáskörébe utalta a GMO-növények termesztését (illetve annak tiltását) azzal, hogy jelentősen kibővítette a kimaradás lehetőségét az EU-ban amúgy engedélyezett rendszerből.

Az Országgyűlés júliusban foglalkozott a szerencsejátékok szabályozásával is. A jogszabály rögzítette: távszerencsejátékot, azaz online sportfogadást - a lóversenyfogadás kivételével - kizárólag a Szerencsejáték Zrt. szervezhet.

A lóversenynél pedig kizárólag a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. végezheti a távszerencsejáték-szervezést.

Az ezektől elkülönülő online kaszinójátékot csak a Magyarországon lévő játékkaszinó üzemeltetési koncessziójának jogosultja szervezheti, amely az online kaszinójáték lebonyolítását a kaszinójáték-szervezésre létrehozott koncessziós társaságon keresztül végezheti.

Módosította az Országgyűlés a villamos energiáról szóló törvényt annak érdekében, hogy rendezze azt az esetet, ha egy társaság fel akar hagyni egyetemes áramszolgáltatói tevékenységével. A módosítással azt akarták elérni, hogy amennyiben egy társaság felhagy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel, az ügyfeleinél akkor is biztosított legyen a folyamatos villamosenergia-ellátás az egyetemes szolgáltatás keretei között.

Szeptember elsején lépett hatályba a természetes személyek adósságrendezéséről szóló jogszabály, a tízezreket érintő családi csődvédelem lehetősége. De csak azoknak éri meg igazán, akik fegyelmezetten teljesítik a csődegyezségben vállaltakat és folyamatosan fizetnek.

Jogi határzár lépett életbe szeptember 15.-én nulla órától Magyarországon, amely bűncselekménynek minősíti, ha valaki a már elkészült határkerítés illegális átlépésével jut az országba. Az Országgyűlés szeptember eleji döntése alapján a kormány keddtől válsághelyzetet rendelhet el a tömeges bevándorlás miatt.

Tömeges válsághelyzetben igénybe vehető az állami, önkormányzati vagyon – döntött a Parlament. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatják. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont.

Új vadászati törvényünk is lett. Fontos újdonsága a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése; a trófeagazdálkodásban a korábbi szemléletet állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat; továbbá a vadkár rendezése is új alapokra kerül és leépítettek több bürokratikus szabályt.

Készül az új polgári perrendtartási törvény, az Igazságügyi Minisztérium szakértői szerint alkalmas arra, hogy gátat szabjon a perek elhúzódását eredményező jogintézményeknek, a keresetváltoztatásoknak, az újabb és újabb előkészítő iratok és bizonyítási eljárások előterjesztésének.

2016 második felében dönthet az Európai Bíróság a betelepítési kvóták megszüntetését célzó magyar keresetről, és a döntés amellett, hogy precedens értékű lehet, azt is mutatja majd, hogy a jog milyen szerepet játszik az unióban – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter december 27.-én a Kossuth Rádióban.

Címkék: törvények

A „részegen lövöldöző” Áder és az újságírás legalja

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az Index, mert a magyar bíróság kimondta, ordas hazugságokat nem lehet írni emberekről, ez esetben Áder Jánosról. Az Index védekezése szerint a részegen lövöldöző Áderről szóló firkálmányban utaltak rá, hogy a történet valószínűleg nem igaz. Bár ennek ellenére leírták, meg két óránál többet nem voltak hajlandóak várni az államfő válaszára, de azért a sajtószabadság, meg az emberi jogok, mennek Strasbourgba.

Nézzük csak mi történt. Vágvölgyi B. András a Facebookon egykori fogdabüntetéséről számolt be, amit sorkatonaként kapott, mert szivarozott az ezredsorakozón. Mellékesen megemlítette, hogy fogdatársa volt Áder János is, aki szerinte részegen lövöldözött, amiért 30 napot kapott.

Az Index, mint gyöngytyúk a meleg takonyra úgy csapott le a bejegyzésre, Áder János pedig pert indított az Index és Vágvölgyi B. András ellen. A 24.hu képest volt ezt a hírt úgy közölni, hogy a humortalan államfő katona sztori miatt perelt. Mert hát milyen humoros is, ha azt írják az emberről, hogy részegen lövöldözött a katonaságnál, ami jogi nyelvre lefordítva eshetőleges szándékkal elkövetett emberölési kísérletet jelent.

Az elsőfokú ítélet nagyon érdekes volt. A Fővárosi törvényszék idén februárban az Index elleni keresetet elutasította, mert a bíró szerint a cikk "nem tekinthető valótlan tény rosszhiszemű közlésének. Amennyire lehetett, az újságíró a tényeknek utánajárt, a cikk megjelenését megelőzően a felperest (Ádert) megkereste. A cikk végén a kételyeit is kifejezi". Vágvölgyit 50 ezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte.

Az az igazság, amelyik bíró ezt az ítéletet meghozta, az alkalmatlan hivatásának ellátására.

A Fővárosi Ítélőtábla most a következőket mondta ki: a portál „valótlan tényként” híresztelte, hogy Áder a sorkatonai szolgálata alatt elhagyta az őrhelyét és részegen lövöldözött.

Az Index kényszerűségből a következőkről számol be.: a Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanács ítéletében megállapította, hogy az Index is jogsértést követett el. Szóbeli indoklásában a bíró kifejtette, hogy ez nem minősült közéleti vitának, nem politikusok vitatkoztak egymással közéletet érintő kérdésekről. Kifejezetten az Indexnek címezve Kizmanné közölte, hogy ez az ítélet nem a sajtószabadság ellen irányul. Szerinte a sajtó nem korlátlanul szabad, ha ez így lenne, akkor nem lennének sem sajtó-helyreigazítási, sem személyhez fűződő perek.

Az Index szerinte nem volt jóhiszemű, amikor Vágvölgyi blogbejegyzése után rögtön lecsapott a történetre, és csupán két órát várt a Köztársasági Elnöki Hivatal válaszára, és mivel az nem érkezett meg, leközölte a cikket. Az sem mentesíti szerinte az Indexet, hogy a cikkben szerepelt, hogy a Vágvölgyi által leírt történet valószínűleg nem igaz, legenda, hiszen a lövöldözésért nem fogda, hanem börtön járt volna.

Sőt, ez szerinte súlyosbítja az Index felelősségét, mert tisztában lehetett azzal, hogy valótlan tényállításról van szó. A sérelemdíj összegszerűségét arra alapozta, hogy Ádernek magyarázkodnia kellett az ügy miatt, és az ennél kisebb összegű sérelemdíj kiüresítené a sérelemdíj jogi intézményét.

A sérelemdíj egyébként 600-600 ezer mind az Index, mind Vágvölgyi részéről. Most mennek a Kúriához meg Strasbourgba. Mert sérti a sajtószabadságot, ha nem lehet megírni a magyar államfőről olyan ordas hazugságot, hogy katona korában részegen lövöldözött, és ezzel, ismételjük, ezzel eshetőleges szándékkal emberölési kísérletet követett el.

Remélhetőleg az Index/gyöngytyúk/meleg takony és Vágvölgyi büntetését megduplázza a Kúria.

Mondtuk már, hogy amit az Index művelt, az az újságírás legalja?

Címkék: Áder János, Index

Tíz érv a betelepítési kvóták ellen

2015.12.04.
. jog-blogstar

Magyarország tíz érvre hivatkozva kéri a betelepítési kvóták megszüntetését – közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015. december 4-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

A miniszter elmondta: Magyarország csütörtök délután hivatalosan is megtámadta az Európai Bíróságon a kötelező betelepítési kvótákról szóló uniós határozatot. Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés novemberben fogadta el azt a törvényt, amely Magyarország és Európa védelméért a kvóták elleni jogi fellépésre kötelezte a kabinetet.

Az Igazságügyi Minisztérium huszonöt oldalas keresetében tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kéri a kvóták megszüntetését – ismertette Trócsányi László. Közölte: másfél éves, precedensértékű perre számítanak az ügyben, amelybe reményeik szerint más uniós országok is beavatkoznak Magyarország mellett.

A kormány elhibázottnak tartja a migráció uniós kezelését, vagyis sem jogi, sem politikai értelemben nem tudja elfogadni a kötelező kvótarendszert – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az embertelenség kérdését is felveti a kvóták és az emberek összekapcsolása.

Trócsányi László kifejtette: a keresetben elsőként arra hivatkoznak, hogy a kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, hiszen az uniós rendeletekről szóló szabályok alapján nem lehetett volna elfogadni. A kormány aggályosnak tartja azt is, hogy a kvótákról szóló átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét.

A miniszter szerint ráadásul az Európai Uniónak inkább azt kellett volna kimondania, milyen segítséget tud adni Olaszországnak és Görögországnak, nem pedig más országokat migránsok befogadására kötelezni.

Magyarország keresete iránt óriási az érdeklődés az unióban, hiszen minden tagállam kivár a kötelező kvóták ügyében.

Az Unió bel- és igazságügyi tanácsa emellett megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja, a bizottság döntésétől csak egyhangú szavazattal lehet eltérni – közölte a miniszter, aki szerint a nemzeti parlamentek véleményezési jogát is biztosítani kellett volna, ráadásul a határozat ellentétes az Európai Tanács korábbi, önkéntes kvótákról szóló döntésével is.

Trócsányi László a jogbiztonság és a normavilágosság elvét is sérülve látja, hiszen a határozatból eljárási, garanciális szabályok hiányoznak. Nem valósul meg továbbá a szükségesség és az arányosság elve sem, továbbá a határozatban Magyarország migrációs helyzetben betöltött speciális helyzetét sem vették figyelembe – fűzte hozzá.

Kérdésekre válaszolva elmondta, bíznak abban, hogy az új lengyel kormány beavatkozik majd Magyarország mellett a perben, de szerinte érdeklődést mutathat még Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia, valamint Finnország is.

Szánalmas, bukott próbálkozás a hazánk elleni aláírásgyűjtés

2015.12.01.
. jog-blogstar

Jót nevettem azon, amikor a hazai média egy része uniós atombombaként, nukleáris fegyverként aposztrofálta, hogy az uniós szerződés 7. cikkelye szerinti aláírásgyűjtés indult hazánk ellen (ennek lényege, Magyarország szavazati jogának megvonása).

Az eddigi összes ilyen kezdeményezésnek semmilyen foganatja nem volt. A több mint félszáz ügyből három 2012-es ügy jutott át a többkörös rendszeren, ez annyit jelent, hogy az Európai Bizottság mondott rá valamit.

Pedig olyan szépen megtervezték, Navracsics Tibor uniós biztos októberben bejelentette, hogy novemberben lesz a biztosok kollégiumának egy olyan ülése, amelyen nem tud részt venni, az Európai Bizottság biztosi kollégiumában éppen ezen az ülésen adtak zöld utat az Európai Humanista Föderáció polgári kezdeményezésének.

Ez nem kevesebbre kérte a bizottságot, minthogy indítsa el a 7. cikkely szerinti eljárást, és vigye a magyar ügyet” a döntéshozó Miniszterek Tanácsa elé. Navracsics felháborodott levélben tiltakozott az eljárás miatt.

Most nagyjából ott tartunk, hogy az Európai Bizottság a kezdeményezést jegyzékbe vette, vagyis az megfelel a formai követelményeknek és ennek alapján elkezdhető az aláírásgyűjtés, amelynek során összesen legalább egymillió európai polgárnak kell egyetértését nyilvánítania, legalább hét tagországból.

Ha összegyűlt a szükséges számú aláírás, annak ellenőrzése után a brüsszeli bizottság három hónapon belül érdemben megvizsgálja a kezdeményezést. Az abban foglalt követelésnek nem kell szükségszerűen eleget tennie: állást foglalhat úgy is, hogy részletesen megindokolja, miért nem látja szükségesnek a kezdeményezésben megfogalmazott lépéseket és így tovább és így tovább.

A tengeri kígyóra emlékeztető bonyolult procedúrát azért nem érdemes tovább ismertetni, mert a lényeg a következő. Az eddigi összes ilyen kezdeményezésnek semmilyen foganatja nem volt.

A több mint félszáz ügyből három 2012-es ügy jutott át a többkörös rendszeren, ez annyit jelent, hogy az Európai Bizottság mondott rá valamit. Az egyik az emberi embrió méltóságáról szólt, a másik az állatkísérletekről, a harmadik a tiszta ivóvíz kapcsán indult. A biztosság ennek kapcsán válaszolt a kezdeményezőknek, ám ezen kívül érdemben, jó brüsszeli technokrata módra, semmit sem tett.

Bonjour France: a franciáknak végre leesett a tantusz

2015.11.25.
. jog-blogstar

Több hónappal Orbán Viktor után, Manuel Valls francia miniszterelnöknek is leesett a tantusz, a Matignon-palotában az európai média képviselőinek jelenlétében Európa külső határainak zárásáról, és arról beszélt, hogy a kontinens nem tud több migránst befogadni. Valls jelezte, a migránsokat a Szíriával szomszédos országoknak kell befogadniuk és visszatartaniuk.

Bonjour France! És mit mond ma este Merkel az az Élysée-palotában?

A francia miniszterelnök szerint, ha Európa nem tudja leállítani a migránsáradatot, megkérdőjelezi abbéli képességét, hogy meg tudja védeni a saját határait. „Ennek hiányában Európa kételyt ébreszt, hogy képes-e hatékonyan ellenőrizni határait" – fogalmazott az AFP szerint és azt is kijelentette, Európa jövője a határainak megvédésétől függ.

A francia kormányfő utalt arra, hogy a november 13-i párizsi merényletek legkevesebb két elkövetője Görögországon és Szerbián át menekültként érkezett Nyugat-Európába.

Manuel Valls úgy látja: az EU-nak - ahelyett, hogy ellenőrizetlenül engedi be a migránsok ezreit - inkább a Szíriával szomszédos országokkal, Törökországgal, Libanonnal és Jordániával kell megoldást találnia a menekültek ottani befogadására és visszatartására.

Szerda este Francois Hollande elnök az Élysée-palotában fogadja Angela Merkelt, a német kancellár pár mondattal többet tehetne a migránshordák beözönlése ellen, mint Európában bárki más.

Címkék: bevándorlás

Egész Európában új jogszabályokat hoznak a terroristák ellen

2015.11.23.
. jog-blogstar

Már az Európai Bizottság is kénytelen volt lépéseket tenni a terrorizmus ellen, szigorítaná a lőfegyverhez jutást, jobban követhetővé teszi majd a legális lőfegyvereket, és a mostaninál is szigorúbban biztosítja a hatástalanított fegyverek működésképtelenségét.

A bizottság arra tett javaslatot a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, valamint a társjogalkotó Európai Parlamentnek, hogy módosítsák azt az irányelvet, amely a magánszemélyek lőfegyverhez jutását és a fegyverek szállítását szabályozza a tagállamok között.

Tízből kilenc francia a szigorítások mellett

A franciák elsöprő többsége támogatja a kormány szigorúbb intézkedéseit, először is pár napja három hónappal hosszabbították meg a rendkívüli állapotot.

A kormány a lakhelyelhagyási tilalmat az új törvényben kiterjeszti minden olyan személyre, akivel kapcsolatban "komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent". Ezzel az új megfogalmazással az olyan embereket is házi őrizetben lehetne tartani, akik "viselkedésük vagy ismeretségi körük, mondandójuk vagy terveik alapján gyanúsak". A házi őrizetben lévő embereknek bevonnák az útlevelét és az új jogszabály alapján megtiltható lenne, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.

Az új törvény alapján fel lehet oszlatni olyan egyesületeket és csoportokat, amelyek olyan cselekményekben vesznek részt, amelyek súlyosan sértik a közrendet, vagy ilyen cselekményekre buzdítanak, illetve olyan csoportokat is meg lehetne szüntetni, amelyekben házi őrizetben lévő emberek vannak. Beausoleilben, a francia Riviérán meg is történt az első imaház bezárása, amelyet radikális személyek kedveltek és látogattak.

A rendkívüli állapot keretében a belügyminisztérium előzetes bírói engedély nélkül házkutatásokat tarthat. A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, s az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell.

Új rendelkezések a mai Magyar Közlönyben

A mai Magyar Közlönyben új terrorellenes rendelkezések jelentek meg és megállapították a készültségi fokozatokat is.

A fokozatok között a 4-es az alacsony fokozat. Ez akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk alapján az Európai Unió, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamában terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn, a cselekmények természete, kiterjedése, valamint hatásai előre nem határozhatók meg és Magyarországnak nemzetközi vagy szövetségesi közreműködési kötelezettsége áll fenn a veszély elhárításában, illetve kezelésében.

A 3-as (közepes) fokozat akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak vagy az EU, illetve a NATO tagállamában, vagy a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekményt követtek el, amelynek hatásaként Magyarország fenyegetettségének növekedése valószínűsíthető.

A 2-es (magas) fokozatot akkor kell elrendelni, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre.

Az 1-es, a legmagasabb (kritikus) fokozat rendelhető el, ha Magyarország területén vagy Magyarország területére is kiható, súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el vagy Magyarország területén olyan súlyos következményekkel járó egyéb esemény történik, amelynél felmerülhet a terrorizmussal való összefüggés.

Szlovákiában Fico megfigyelteti a muszlim közösségeket

A parameter.sk szerint a szlovák parlament elnöke védelmébe Robert Ficót, aki párizsi terrormerényletek kapcsán kijelentette, hogy minden egyes muszlimot megfigyelnek Szlovákiában. "A muszlim szót használta. Mit kellett volna mondania, hogy az eszkimókat fogjuk megfigyelni? Mondjuk ki az igazságot. Az utóbbi években az európai terrormerényletek mögött iszlám szélsőségesek álltak. Helyénvaló volt azt mondania, hogy megnézzük a muszlimok közösségét, hogy elkülönítsük a jókat azoktól, akik veszélyt jelenthetnek" - jegyezte meg Peter Pellegrini a TA3 politikai vitaműsorában, amikor Fico kijelentését támadták.

A családnevek önmagukért beszélnek

A balliberálisok jelenleg már a szigorúbb jogszabályok, a muszlimok fokozottabb megfigyelése miatt „aggódnak”, ám tény, az azonosított terroristák családneve nem Rossi, Nowak, Jensen, Müller, Nagy, Popa, Gruber, Garcia vagy Korhonen.

Az eddig azonosított terroristák ugyanis a következő nevekre hallgatnak: Salah Abdeslam, Brahim Abdeslam, Abdelhamid Abaaoud, Ismaël Omar Mostefaï, Samy Amimour, Bilal Hadfi és így tovább, és így tovább…

Címkék: terrorizmus

Az ügyészség is a fagyállós gazda érdekében fellebbez

2015.11.13.
. jog-blogstar

Ami most történik, olyan ritka, mint a fehér holló: a meggyborába fagyállót keverő, azzal a tolvaj halálát okozó és első fokon hét év szabadságvesztésre ítélt borosgazda érdekében nem csupán védőügyvédje, hanem maga a vádhatóság is fellebbez, mert szerintük a gazda nem akart ölni. A Blogstar szerint sem, V. Pál csak a tolvajokat akarta megleckéztetni, ám az állam cserbenhagyta őt, már nem tudott helyesen dönteni, és vesztére hashajtó helyett fagyállót kevert borába.

Mint ismert, a vácszentlászlói férfi azért került bíróság elé, mert 2013-ban fagyállót kevert borába a visszajáró tolvajok megleckéztetése végett. Nem mellékes körülmény, a gazdát éveken keresztül nem védte meg a törvény, ellopták a fűnyíróját, láncfűrészét, horgászbotjait, borát, a rendőrök ráadásul őt hibáztatták, miért nem vigyáz jobban a dolgaira, s ebben a feldúlt, kiszolgáltatott állapotban következett be a fagyálló-affér.

A bort ellopó tolvaj dizájner drogot is fogyasztott, ezért rosszullétét követően környezete erre a kettős hatásra gyanakodott, a kórházba szállítás után halt meg. Két másik embert megkínált a borból, azok a fagyállótól enyhe lefolyású etilén-glikol-mérgezést szenvedtek.

A Budapest Környéki Törvényszék most szerdán, több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt mondta ki bűnösnek V. Pált, és hét év börtönbüntetésre ítélte. A vádlott leghamarabb 4 és fél év múlva szabadulhat.

Ezt az ítéletet azonban túlságosan súlyosnak tartja a Pest Megyei Főügyészség (meg a fél ország), ezért a mai napon a vádhatóság maga nyújtott be fellebbezést a vádlott érdekében az első fokú ítélet ellen. Ez nem példátlan, ám olyan ritka, mint a fehér holló, egy védőügyvéd praxisában tíz-tizenöt évben egyszer fordul elő.

A főügyészség szerint a gazda nem akart embert ölni, igaz, korábban sem állított ilyet, a férfit eredetileg életveszélyt okozó testi sértéssel vádolta, amelyet a törvényszéki tárgyaláson halált okozó testi sértésre módosított.

A vádlott végig azt állította a tárgyaláson, csupán a tolvajok megleckéztetéséről volt szó, azt akarta, hogy hasmenésük legyen a fagyállótól.

És most jön a legfontosabb kérdés, a mérnök végzettségű fiatalember miért is mérget kevert a borába, és nem pedig annyi hashajtót, ami egy székrekedésben szenvedő népes elefántcsordának is elég lett volna? Nos, V. Pált cserbenhagyta az állam és a rendőrség, ezért abban a kiszolgáltatott állapotában már nem tudott helyesen dönteni. Miként Szoboszlai Barna bácsi, aki Kesznyétenen áramot vezetett a kerítésébe az őt rendszeresen és következmények nélkül kifosztók ellen.

Ezeket a cikkeket olvastad már?