Blogolj!
Trócsányi: Teljessé válik a jog uralma a közigazgatás fölött

Trócsányi: Teljessé válik a jog uralma a közigazgatás fölött

2018.10.06. | Pintér M. Lajos

A jogbiztonságot erősíti majd az új közigazgatási bírósági rendszer. Erről Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt a Magyar Időknek adott nagyinterjúban. A tárcavezetőt annak apropóján kérdezték, hogy hamarosan az …

Tovább
Odacsapunk az ország biztonságát sértő külföldi befektetéseknek

Odacsapunk az ország biztonságát sértő külföldi befektetéseknek

Tovább
Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

Tovább

Romániában is a magyar nyelv napja november 13-a

2015.11.11.
. jog-blogstar

Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója által közösen kezdeményezett jogszabály értelmében ezen a napon a magyarlakta településeken különböző kulturális programokat szervezhetnek, amelyekhez a helyi önkormányzatokon kívül a civil szervezetek is hozzájárulhatnak.

A tervezet kitér arra, hogy a közmédia is sugározhat az ünnepre hangoló műsorokat. A törvény kihirdetése után a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a magyar nyelv napjáról.

Több más kisebbség nyelvének már van napja

A törvénytervezet indoklásában a kezdeményezők megemlítik, hogy miután az ENSZ 1999-ben február 21-ét az anyanyelv világnapjává nyilvánította, a román parlament több kisebbség esetében is törvényt fogadott el az illető közösség nyelvének napjáról. Romániában például szeptember 28. a cseh, december 13. pedig a tatár nyelv napja.

A törvény kezdeményezői rámutattak: a Kárpát-medencében november 13-án ünneplik a magyar nyelv napját, és a romániai magyarok is csatlakozni szeretnének ehhez az ünnephez.

A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává november 13-át, a magyar nyelvet az államigazgatásban és a közoktatásban hivatalossá tevő 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját.

Reformáljuk a végrehajtást, de az adósok sosem fogják szeretni

2015.11.09.
. jog-blogstar

Ebben az évben a kormány és az Igazságügy Minisztérium nagyon komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen a hazai végrehajtás, kevesebb legyen a panasz, nagyobb legyen a végrehajtók feletti állami kontroll, világosabb legyen a fegyelmi felelősség.

Az első nagy jogszabályváltozás szeptember elsejétől hatályos, a végrehajtók kinevezése nem határozatlan időre, hanem hét évre szól, 2022-ig meg kell szerezni mindenkinek a jogi egyetemi végzettséget, átalakul a végrehajtói kamara, szigorúbban ellenőrzik a vagyonkezelést – ennél többet jelenleg az állam nem nagyon tehet, a többi a mindennapi működés kapcsán derül ki. Most az eljárási szabályok további finomításán dolgoznak.

De ne kerteljünk, az adós minden korban őszintén utálta a végrehajtót és megpróbált kibújni a felelősség alól – tisztelet a kivételnek. Idősebb Alexandre Dumas felkapott író volt, sokat is keresett, amivel csupán egy gond volt, imádta szórni a pénzt. Így számos filozófiai nézeteltérése alakult ki a végrehajtókkal. Egy ízben adományt kértek tőle egy szegény végrehajtó temetésére, húsz frankot. Dumas père negyvenet adott és azt javasolta, az összegből rögtön temessenek is el két végrehajtót.

Visszatérve a magyar valósághoz, a hazai végrehajtások több mint nyolcvan százaléka közüzemi számlák meg nem fizetése, mobiltelefon-tartozások, parkolási ügyek és jellemzően igen kis perértékű ügyek miatt indul. Van olyan adós, aki sportot csinál a be nem fizetett parkolási számláiból és inkább hadakozik a végrehajtókkal.

Ráadásul, a hazai végrehajtás eljárás számos lehetőséget teremt arra, hogy az együttműködésre kész adós azt leállíthassa, haladékot kaphasson, megelőzhesse az ingatlan-árverést, amely az évi mintegy félmillió eljárásnak a töredéke, másfél és kétezer közötti, és ennek csupán fele a lakóingatlan, a másik fele ipari ingatlan, termőföld.

Nagy előrelépés lenne, és a mostani jogalkotói munkát dicsérné, ha két-három év múlva az ombudsmani hivatalban a végrehajtásokkal kapcsolatos állampolgári panaszok száma évi száz alatt maradna. Jelenleg ugyanis ez a mutató évi kétszáz, ami azt is jelenti, a végrehajtás folyamatosan az egyik leggyakoribb olyan témakör, amelyet panaszolnak a polgárok.

A végére kívánkozik még egy mondat: akár tetszik, akár nem, a végrehajtások végső soron a gazdasági élet biztonságát szolgálják és csak a jogerős bírósági ítélet után indulhatnak el.

Címkék: végrehajtás

Strasbourgnak is nyilatkoznia kell a magyar férfiak nyugdíjáról

Gyors és közérthető összefoglalása a jogi eljárásnak: idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete vezető tisztségviselője magánemberként kezdeményezett népszavazást arról: a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak negyven év munka után.

A Kúria júniusi döntése lehetővé tette a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. (A Nemzeti Választási Bizottság nem engedte az aláírási íven lévő népszavazási kérdés hitelesítését.)

Ám az Alkotmánybíróság meg a Kúria döntését írta felül, miszerint a nőket - az alaptörvény alapján - külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére is tekintettel másmilyen lehet a nyugdíjra való jogosultságuk is. (Mindebből érzékelhető a jogi bizonytalanság, hiszen az egyik álláspont szerint éppen az alkotmány alapján jelenthető ki a nemek egyenjogúsága, a másik álláspont szerint meg külön védelem illeti meg a nőket, éppen az alkotmány alapján – a szerk.)

A döntés másik indoka szerint azért sem lehet népszavazást tartani a kérdésben, mert az tiltott tárgykört, konkrétan a költségvetési törvényt érinti.

Az Alkotmánybíróság döntését követően és annak megfelelően a Kúria október 27.-én hozott egy második végzést, amely megtagadta a népszavazást. Bodnár József ígérete szerint amint ezt megkapja, Strasbourgig megy, mivel kezdeményezett egy népszavazást, ami először zöld utat kapott, ám félúton leállították.

A népszavazás kezdeményezője tájékoztatott arról is, hogy nyílt levélben fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben "égbekiáltóan igazságtalannak" nevezte a testület döntését. A levélben Bodnár József kiemeli Stumpf István alkotmánybíró különvéleményét. Stumpf István nem értett egyet a Kúria döntésének megsemmisítésével, véleménye szerint vissza kellett volna utasítani a Kúria döntését megtámadó alkotmányjogi panaszt, mivel az azt benyújtók esetében nem állt fenn a törvény szerinti érintettség - áll a levélben.

Az ügyre vissza fogunk térni.

Címkék: nyugdíjrendszer

Ausztrália visszafordítja az embercsempészek hajóit

2015.10.29.
. jog-blogstar

Bár az ausztrál haditengerészet által végrehajtott Sovereign Borders, azaz Szuverén határok elnevezésű akciótervet a többnyire élhetetlen és nem e világban élő civilszervezetek bírálják, a hatóságok tudomása szerint két éve nem fulladt menekült a tengerbe, és egyetlen embercsempész hajó sem érte el az ausztrál partokat.

Az ausztrál kormány a menekültek ellátásáért pénzügyi támogatást nyújt Naurunak és Pápua Új-Guineának, a menekültkérelmeket ebben a két országban bírálják el, mégpedig nagyon szigorúan. Ha valaki megkapja, több választása van. Először is, elutazhat Kambodzsába, Ausztrália ugyanis megállapodást kötött a khmer országgal, természetesen pénzügyi segítség fejében.

Az esetlegesen megkapott menekültstátusz ideiglenes, tavaly ugyanis bevezették az úgynevezett ideiglenes vízumot, amely szólhat öt, illetve három évre. Az előbbi esetben három év elteltével felülvizsgálják a menekülést kiváltó okokat, és amennyiben azok már nem állnak fent, az érintetteket visszaküldik országukba.

Öt évre szóló ideiglenes vízumot azok kapnak, akik hajlandóak a kijelölt helyeken dolgozni, ezek pedig Ausztrália munkaerőhiányban szenvedő régiói, városai.

A Szuverén Határok bevezetése előtt 2012-13-ban több száz menekült vesztette életét, az akcióterv bevezetése óta egyetlen sem, miként hajó sem érte el az ausztrál partokat. Az ausztrál lépéseket bírálják a jogvédők, és bírálja az ENSZ is, no comment.

Egyébként Tony Abott, volt az ausztrál kormányfő éppen tegnap nyilatkozott a Guardian brit országos napilapnak, miszerint Európának Ausztrália működőképes gyakorlatát kell követnie, mert az európaiak rosszul értelmezett önzetlenségük okán saját országukat gyengítik. (Tegyük hozzá, nem önzetlenség ez, hanem tehetetlenség és még valami más is – a szerk.)

Hoppá, letisztult a taxispiac

2015.10.28.
. jog-blogstar

Az elmúlt két év komoly nyomot hagyott a taxis piacon, a résztvevők száma csökken, a megmaradt társaságok összesített eredménye viszont szépen alakul – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből.

2013 szeptemberében lépett életbe a fővárosban a taxik formai és árazási szabályozása, ami erősen átalakította a piacot. Az új rendszer és a közösségi fuvarszolgáltatásokkal folytatott verseny megtizedelte a cégeket a piacon, de a talpon maradt társaságok minden korábbinál eredményesebben működnek.

A taxis társaságok összesített árbevétele több mint száz százalékkal nőtt 2012-ről 2014-re. Mivel nem tűnik reálisnak, hogy a kereslet növekedett ennyivel, továbbá a piac közel 80 százaléka budapesti bevételekből adódik, vélhetően a szigorodó jogszabályi környezet fehérítő hatása látszik erősen az országos adatokban.

A szegmens fehéredésére utal az is, hogy a javuló eredményeket a cégek számának drasztikus visszaesése mellett sikerült elkönyvelnie a szektornak. 2013-ban még közel ezer társaság működött az országban, ami 2015 szeptemberére 900 alá esett, miközben az összesített alkalmazotti létszám 1200-ról 2000-re emelkedett.

A konszolidációra és a kétes adófegyelmű kényszervállalkozások számának visszaesésére vall az is, hogy a taxiként működő egyéni vállalkozók száma ugyanebben az időszakban az Opten adatai szerint 6800-ról 6000-re csökkent.

Az autókra és az adminisztrációra vonatkozó szabályok szigorodása a jelek szerint túl nagy terhet rótt a társaságokra, a hatósági ellenőrzések sűrűsödése pedig már sok volt a vállalkozók jelentős részének. A létszámadatokból jól látható, hogy a cégek alkalmazotti létszámának növekedése lényegében megegyezik az egyéni vállalkozók számának csökkenésével, vagyis a vállalkozásként működő taxisok beálltak a tőkeerősebb cégekhez.

Mindez feltehetőleg nem hagyta érintetlenül az adófegyelmet sem, a fehérebben működő nagy cégek súlyának növekedése az érdemben nem változó piacméret mellett oda vezetett, hogy nőtt a beszámolókba bekerülő bevétel.

Ezt támasztja alá az is, hogy a legnagyobb árbevétellel bíró taxis társaságok árbevétele javulást mutat, és adózás előtti eredményük is jelentősen növekedett.

Az Opten szerint azonban a taxis társaságok nem dőlhetnek hátra: a jövőben már az olyan közösségi autószolgálatokkal is fel kell venniük a versenyt, mint az UBER. Ráadásul a verseny – a taxis társaságok szemszögéből – távolról sem nevezhető fairnek.

Az utazóközönség között jelentős az átfedés, de a közösségi autószolgálatok gyakorlatilag egészen „más pályán” szállhatnak versenybe ugyanazért az ügyfélközönségért. Rájuk ugyanis nem vonatkoznak a taxis társaságokra rótt szigorú gépjárműfeltételek és adminisztrációs szabályok. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a közösségi autószolgálatok – a világszerte használt közösségi szolgáltatásokhoz hasonlóan – nem hagyományos cégstruktúrában működnek, jellemzően nincsenek magyarországi gazdasági társaságként nyilvántartva, így a hazai cégtörvény szabályai sem vonatkoznak rájuk – ellenőrzésük nem egyszerű feladat a hatóságok számára sem.

Tízezrek világították ki Székelyföld határait

2015.10.25.
. jog-blogstar

Az SZNT sajtószolgálata vasárnap azt közölte: a szervezők nem tudnak arról, hogy valamely helyszínen rendbontás történt volna. A megmozdulás keretében 68 helyszínen tartottak ökumenikus istentiszteletet. Ezt követően mentek ki a résztvevők a közeli magaslatokra őrtüzeket gyújtani. A gyülekezési helyektől távolabb eső határszakaszokon mintegy száz kivilágítási ponton reflektorok jelezték Székelyföld határát.

A szervezők szerint elsősorban a határ menti települések lakosai vettek részt a megmozduláson, de Székelyföld belső településeiről, és távolabbról is érkeztek vendégek. A közlemény olyan kis településről is említést tesz, ahol a lakosság fele kivonult a közeli határdűlőre.

A közigazgatásilag Brassó megyéhez tartozó Apáca, Felsőrákos és Ürmös lakói a megmozdulás révén először élhették meg tömegrendezvényen Székelyföldhöz való tartozásuk érzését. A közlemény azt is megemlíti, hogy Csomakőrösön kicsiben is világítottak Székelyföld határai. A helyi szervezők ugyanis gázolajjal átitatott fűrészporból rajzolták ki és gyújtották meg a régió körvonalát.

Forrás: MTI

Az SZNT említést tesz arról is, hogy a rendőrség röviddel a megmozdulás kezdése előtt elkobozta a gyergyószentmiklósi egyik őrtűzre szánt fát. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke az MTI-nek elmondta, a hatóság fellépése nem akadályozta meg az őrtűz meggyújtását, mert a résztvevők pótolták a fát.

A rendőrség 2000 lejes (140 ezer forint) bírságot rótt ki a gépkocsivezetőnek, mert előzetes regisztráció nélkül szállította a hatóság által 0,2 köbméterre becsült tűzifát. Árus Zsolt elmondta, a bíróságon kérik a bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítését.

A megmozdulás valamennyi helyszínén felolvasott kiáltványban kinyilvánították: a határok kivilágításával a román kormány és a világ tudomására kívánják hozni, hogy Székelyföld létezik, és élni akar az önrendelkezés jogával. “E jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé” – áll a kiáltványban.

Egy fiatal osztrák megrengeti az amerikai cégbirodalmakat

2015.10.10.
. jog-blogstar

Maximillian Schrems az ír adatvédelmi hatóságnál tett panaszt a Facebooknál tárolt adatok védelmével kapcsolatban (az európai Facebook Írországból üzemel, ezért az ír hatóság az illetékes).

A Facebook-használó diák azzal érvelt, hogy az amerikai elektronikai hírszerzés tevékenységeiről szóló, Edward Snowden által 2013-ban kiszivárogtatott információk fényében az Egyesült Államok jogrendszere és gyakorlata nem biztosít valódi védelmet az oda továbbított adatoknak az amerikai szövetségi intézmények ellenőrzésével szemben.

A diák tehát panaszt emelt a közösségi hálózat írországi leányvállalata ellen, amely az Egyesült Államokban található szerverekre továbbít, és ott tárol személyes adatokat. Az ír hatóság azzal az indokkal utasította el a panaszt, hogy az Európai Bizottság 2000. július 26-i határozatában megállapította: az Egyesült Államok megfelelő védelmi szintet biztosít a továbbított személyes adatok tekintetében.

Maximillian Schrems

Az Európai Unió legfelsőbb szintű bírósága a napokban érvénytelennek nyilvánította a "biztonságos kikötő" (safe harbor) egyezményt, amelynek alapján amerikai vállalatok hozzáférhetnek uniós polgárok adataihoz, ha a cégek vállalják, hogy betartják az EU adatvédelmi előírásait.

Az Európai Bíróság (ECJ) indoklása szerint "az amerikai cégek hajlamosak figyelmen kívül hagyni a safe harbornak a magánélet védelmét szolgáló előírásait olyan esetekben, amikor azok ütköznek az amerikai nemzetbiztonság vagy a köz érdekével, vagy a rendvédelmi szabályokkal. A döntés a halálát jelentheti annak az üzleti támogató rendszernek, amelyet 15 évvel ezelőtt hoztak létre az egyezmény alapján, és amelyet több ezer cég használ. A safe harbour hiányában a személyes adatok átadása csak költségesebb és időigényesebb eszközökkel tehető meg.

Az ECJ szerint az ír adatvédelmi hatóságnak alaposan ki kell vizsgálnia Schrems panaszát, és ha úgy dönt, meg kell tiltania az ír leányvállalatnak, hogy továbbítsa a Facebook európai használóinak személyes adatait az amerikai szerverekre.

A bírósági döntés tehát elutasítja, hogy a nem amerikai állampolgárok adatait lényegében kontroll nélkül gyűjthetik amerikai kormányzati szervek, de akár a titkosszolgálat is.

A döntés nem csupán a Facebookot, hanem minden más adattárolót (Google, Microsoft, Amazon…) érinthet, sőt, magát a szabadkereskedelmi egyezményt is.

A döntésnek tehát van még egy vetülete: a küszöbön álló szabadkereskedelmi egyezmény az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Ha az amerikai és európai felfogás ennyire eltérő a személyes adatok védelme terén, akkor hogyan fog működni az áruk és szolgáltatások szabad áramlása a két földrész között? Hiszen nem csupán a személyes adatokról van szó, de az élelmiszer-biztonság, a szociális kérdések tekintetében is nagyon eltérőek lehetnek a felfogások.

Migránsok és segítőik figyelmébe: ezek az új játékszabályok

2015.09.15.
. jog-blogstar

A mai naptól a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása önálló büntetőjogi tényállás a magyar Büntető törvénykönyvben. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.

Az valószínűsíthető, mivel a migránsok büntetlen előéletűnek számítanak, végrehajtandó börtönbüntetésre nem fognak senkit sem ítélni – egyes extrém eseteket kivéve. Például, akit felfüggesztett szabadságvesztés terhe mellett kiutasítottak, az újbóli visszatéréssel a börtönt kockáztatja.

Illegális határátlépés esetén a szabadságvesztés alapesetben három évig terjedhet, ha a tiltott átlépés fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként történt, akkor öt évig, ha pedig mindhárom körülmény megvalósul egyszerre (fegyveresen, felfegyverkezve és tömegzavargás résztvevőjeként), akkor nyolc év a felső büntetési tarifa.

A kerítés megsemmisítéséért vagy megrongálásáért súlyosabb büntetés jár, mint a szimpla illegális határátlépésért, az alapesetben a büntetés egytől öt évig terjed, de aki fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követi el a bűncselekményt nyolc évet kaphat. Ha mindezek a minősítő körülmények egyszerre állnak fent, akkor öt és tíz közötti időtartamú a szabadságvesztés.

Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.

Lehet legálisan Magyarországra érkezni

A törvényi szigorítások keddi bevezetése után is minden feltétel adott ahhoz, hogy legális formában lehessen magyar területre lépni, illetve menedékjogot kérni – jelentette ki a kormányszóvivő hétfő éjjel a magyar-szerb határon.

Fotó - MTI

A magyar hatóságok minden eljárást az európai jognak és protokollnak megfelelően fognak végezni a zöldhatár lezárását követően is, az illetékes minisztériumok, a bevándorlási hivatal és a rendőrség felkészült a helyzet kezelésére – mondta Kovács Zoltán a röszkei határátkelőnél tartott sajtótájékoztatóján.

Ugyanakkor közölte, hogy a jövőben visszafordítják mindazokat, akik nem adtak be menedékkérelmet Szerbiában.

Minden feltétel adott a válsághelyzet kihirdetéséhez

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, hogy minden feltétel adott a válsághelyzet kihirdetéséhez – annál is inkább, mert csak hétfőn 9 ezer illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok –, és a kormány előtt van az erre vonatkozó javaslat.

Közlése szerint Röszkénél és Tompánál alakítottak ki olyan áteresztési pontokat, ahol a migránsok benyújthatják menedékkérelmüket és meg is várhatják ezek elbírálását.

Ugyanakkor, akit a zöldhatáron elfognak, azt gyorsított eljárásban bíróság elé állítják. A tárgyalásokat a helyszínen bonyolítják le – mondta Bakondi György.

Vasárnap estére ideiglenesen megszűnt Schengen

2015.09.13.
. jog-blogstar

Erre "biztonsági okokból is sürgősen szükség van" - mondta a német belügyminiszter, kiemelve, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása mindenben megfelel a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetről szóló előírásoknak.

Thomas de Maiziere kijelentette, hogy Németország "egyáltalán nem illetékes" az EU-ba érkező, "menedéket kereső emberek legnagyobb részének" ügyében.

Hangsúlyozta, hogy a menekültügyet szabályozó dublini előírások továbbra is érvényesek, és ezeket minden tagországnak be kell tartania, a menedéket kereső embereknek meg tudomásul kell venniük, hogy nem választhatják ki, melyik uniós tagországban kérnek menedékjogot.

Orbán üdvözölte a német döntést

Orbán Viktor miniszterelnök a Bild című német lapnak nyilatkozva üdvözölte a német kormány vasárnap este bejelentett döntését a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról.

A miniszterelnök a Bild online kiadásában megjelent beszámoló szerint azt mondta: "nagy megértéssel viszonyulunk Németország döntése iránt, és kinyilvánítjuk szolidaritásunkat".

Hozzátette: "megértjük, hogy Németország és Európa értékeinek védelmében szükség volt a döntésre. Természetesen készen állunk az együttműködésre minden formában".

A beszámoló szerint a miniszterelnök kifejezte meggyőződését, amely szerint a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása Németországban "csak az első lépés", hiszen "Görögországban is a lehető leggyorsabban meg kell védeni Európa határait", valamennyi uniós tagország és intézmény összefogásával.

Brüsszel: a német intézkedés első látszatra szabályosnak tűnik

Első ránézésre megfelel a schegeni kódexben lefektetett szabályoknak, hogy Németország ideiglenesen ismét bevezeti a határellenőrzést az osztrák határon - közölte vasárnap este az Európai Bizottság.

Menekültek szállnak fel egy dortmundba tartó vonatra a müncheni főpályaudvaron. Fotó: MTI

A brüsszeli testület emlékeztet, hogy a schengeni szabályok értelmében a tagállamok közötti határellenőrzés ideiglenes visszaállítása rendkívüli lehetőség, amelynek alkalmazására az előírások válsághelyzet esetén adnak felhatalmazást.

Nem szigorítják határellenőrzés az osztrák-magyar határon

Az osztrák kormány nem akar további ellenőrzést bevezetni az osztrák-magyar határon - mondta Werner Faymann kancellár a kormány vasárnap tartott válságülését követően. Eddig csupán szúrópróbaszerű ellenőrzések voltak a magyar határon, ezt az eljárást akarják folytatni.

A kancellár szerint azonban azt nem lehet megjósolni, hogy a Németország által bejelentett határellenőrzés milyen hatással lesz az ausztriai helyzetre.

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár ugyanakkor az ülés után az osztrák oe24 hírportál beszámolója szerint azt mondta, Ausztria is megerősíti keleti és déli határának ellenőrzését.

Rémhír a sorkötelezettség bevezetése

2015.09.13.
. jog-blogstar

A Honvédelmi Minisztérium felhívja a média és a lakosság figyelmét arra, hogy a szóban forgó behívóparancs hamisítvány, amely alkalmas lehet az emberek nyugalmának megzavarására, bizonytalanságot keltve az olvasókban.

A Honvédelmi Minisztérium többször határozottan kijelentette, hogy Magyarországon a hatályos jogszabályok értelmében, békeidőszakban nincs sorkötelezettség. Magyarország katonái - szoros együttműködésben a rendőrökkel - a jelenlegi feszült migrációs helyzetben is biztosítják minden magyar állampolgár védelmét.

2004. június 9-én a kormány döntött a sorkötelezettség eltörléséről, és a kapcsolódó jogszabálytervezetet is elfogadta, melynek következtében november 3-án összesen 1831 sorkatona szerelt le országszerte, és velük együtt azok is, akik a polgári szolgálatot választották.

2004. november 8-án az Országgyűlés határozott a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény, valamint az alkotmány módosításáról, amivel megteremtette a sorkötelezettség eltörlésének törvényi hátterét. A törvénymódosítással összefüggésben a parlament döntött a hadkötelezettség eltörléséről is.

Az alkotmánymódosítás lényege, hogy csak akkor lehet katonai szolgálatra behívást elrendelni, ha az ország biztonságát veszély fenyegeti. November 3. a hazai katonai ünnepek sorában az önkéntes haderő napja lett. A sorkatonák leszerelésével hosszú, 136 éves tradíció ért véget.

 

Ezeket a cikkeket olvastad már?