Blogolj!
Trócsányi: Teljessé válik a jog uralma a közigazgatás fölött

Trócsányi: Teljessé válik a jog uralma a közigazgatás fölött

2018.10.06. | Pintér M. Lajos

A jogbiztonságot erősíti majd az új közigazgatási bírósági rendszer. Erről Trócsányi László igazságügyi miniszter beszélt a Magyar Időknek adott nagyinterjúban. A tárcavezetőt annak apropóján kérdezték, hogy hamarosan az …

Tovább
Odacsapunk az ország biztonságát sértő külföldi befektetéseknek

Odacsapunk az ország biztonságát sértő külföldi befektetéseknek

Tovább
Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

Tovább

Ötpárti egyeztetést tartottak az egyházi törvény módosításáról

2015.09.13.
. jog-blogstar

Az egyeztetés után Trócsányi László az MTI-nek elmondta: a tanácskozás résztvevői egyetértettek vele abban, hogy Magyarországon az alaptörvény 5. módosítása szerinti együttműködési modell kialakítása szükséges, és Magyarország történelmi hagyományainak is ez felel meg. Ugyanakkor a szabályozásnál figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseit is.

A módosítások közül kiemelte, hogy míg korábban az Országgyűlés döntött az egyházak elismeréséről, addig az új struktúra szerint az egyházak elismerése helyett csak nyilvántartásba vételükre kerülne sor, bírósági eljárás keretei között. Hozzátette, hogy ezzel eleget tennének mind az Alkotmánybíróság, mind a strasbourgi bíróság elvárásainak.

Trócsányi László szólt arról is, hogy a korábbi "kétlépcsős" helyett háromlépcsős lesz az egyházak besorolása.

A javaslat értelmében a vallási egyesületek tíz taggal megalakíthatók, és közhasznú szervezetként is működhetnek, mint bármilyen egyesület. Nyilvántartásba vett egyház az lehet, amelynek legalább ezer tagja van, vagy legalább négyszázan ajánlották fel számára személyi jövedelemadójuk (szja) 1 százalékát három év átlagában és amely legalább öt éve vallási egyesületként működik.

A bejegyzett egyház besoroláshoz legalább 10 ezer tag vagy öt év átlagában legalább 4000 egyházi egyszázalékos szja-felajánlás és legalább 20 éves magyarországi vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működés igazolása szükséges.

Hozzátette: az Országgyűlés egyedi megállapodást köthet majd azokkal a bejegyzett egyházakkal, amelyek történelmi múltjuk, társadalmi elfogadottságuk, szervezettségük és társadalmi feladatvállalásuk alapján kiemelkedő szerepet tudnak betölteni az állammal való együttműködésben.

A törvényjavaslat az átmeneti rendelkezések között kívánja rendezni azoknak a korábbi egyházaknak a törvényi helyzetét, amelyek vallási tevékenységet végző szervezetté váltak, és ez ellen eljárást kezdeményeztek.

A pártok észrevételeinek átgondolása után a javaslat fölkerül majd a minisztérium honapjára, azt követően várják az egyházak észrevételeit. A miniszter elmondása szerint a törvénymódosítást még az őszi ülésszakban az Országgyűlés elé tudják terjeszteni.

A törvénymódosítás elfogadásához kétharmados támogatottság szükséges.

Jogilag rögzítették a menekültügyi válságot

2015.09.13.
. jog-blogstar

Kifejtette: ez ad lehetőséget arra, hogy gyorsító jogszabályokat fogadjanak el, illetve olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek az alkotmány keretein belül lehetőséget adnak a közigazgatási szervezeteknek a cselekvésre.

Az igazságügyi miniszter felidézte, a schengeni határőrizetről szóló kódex, illetve a genfi menekültügyi egyezmény is kimondja, hogy az illegális határátlépés nem megengedett, szankcionálni kell.

Kifejtette: a menekültügyi válsághelyzet rögzítésével lehetőség van arra, hogy tranzitzónákat jelöljenek ki a határokon. A felállított ellenőrző pontokon lehet majd bejelentkezni, regisztrálni, menekültügyi kérelmet előterjeszteni, a bevándorlási és állampolgársági hivatal munkatársai ott vizsgálják meg a kérelmet, hoznak róla határozatot, amely a bíróságon megtámadható – mondta Trócsányi László, hozzátéve: a szegedi közigazgatási és munkaügyi bíróság kapta meg a hatáskört a tranzitzónában hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatára.

Az igazságügyi miniszter kifejtette azt is, az új jogszabályban megemelték az embercsempészetre vonatkozó büntetési tételeket, hogy elrettentő ereje legyen.

Trócsányi László elmondta: akik a jövőben megtagadják az együttműködést, nem kívánják a szabályokat betartani, például nem regisztráltatják magukat, az új szabályozási környezetben eljárást folytatnak le velük szemben, és kiutasítják őket.

A kiutasítás következménye, hogy az illető meghatározott ideig az ország területére nem léphet be – mondta az igazságügyi miniszter, aki szerint szemléletváltozásra van szükség jogalkalmazói szinten is, hogy bátrabban éljenek a kiutasítás lehetőségével.

Rámutatott: az új jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a rendőrök és a közigazgatás hatékonyabban tudjon fellépni, elsődlegesen a határ mellett.

A miniszter bízik abban, hogy a menekültügyi válsághelyzeten a kormány, a rendőrség, a bíróság és az ügyészség úrrá tud lenni.

A miniszter elmondta azt is, hogy nem lehet tudni, milyen stádiumban van a menekülthullám, amely a tél folyamán a szárazföldre tevődik át. A balkáni térség még inkább súlyosabb helyzetbe került, ezért szükséges, hogy az európai országok nagyobb odafigyeléssel tekintsenek a régióra – jelentette ki a műsorban.

Trócsányi László szerint a menekültügyben szükség lenne nemzeti konszenzusra, hogy a kormány kapja meg az ellenzéki pártoktól a szükséges támogatását.

Ezeket a cikkeket olvastad már?