Blogolj!

Ennyivel kerestek volna többet a közjegyzők október elsejétől

2018.10.02.
Dorogi László

A közjegyzői díjak mértékét, a díj kiszabásának és megfizetésének módját az állam határozza meg. Az ezt szabályozó rendelet a polgári közjegyzőség visszaállításakor, 1991-ben született.

Ahogy arról a Blogstar is beszámolt, a tervezetekkel ellentétben mégsem lépett hatályba október elsején az Igazságügyi Minisztérium azon rendelete, amely megemelte volna a közjegyzői díjak mértékét, ám a tervezetet nem vetették el végleg, csupán eltolták bevezetésének időpontját.

A közjegyzői díjakat eddig is sávosan, az ügy értéke alapján állapították meg, a díj egy fix összegből, továbbá az adott sávhoz rendelt százalékos értékből állt. A hatályos szabályozás szerint a legalacsonyabb, 20 ezer forint ügyérték alatti sávban 1000 forintot kellett eddig fizetni, 20 és 50 ezer forint közötti ügyérték esetén pedig az 1000 forintos alapdíjon túl a 20 ezer forint feletti összeg négy százalékát kellett kifizetni.

Az elhalasztott díjrendelet-tervezet többek között 200 millió forint ügyértékig minden sáv esetén egységesen 4500 forinttal emelte volna meg a közjegyzők munkadíjának fix összegét, egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat közokiratba foglalása esetén a sávosan meghatározott munkadíj kétharmadát kellett volna felszámítani, ez a korábbi mértékhez képest 17 százalékos emelést jelentene.

A közjegyzői díjakat érintő tervezet életbelépésének új időpontjáról a tárca a Magyar Közlönyben ad majd tájékoztatást.

Jelenlegi díjszabás:

20 ezer forint alatt: 1000 forint
20 és 50 ezer forint között: 1000+a 20 ezer forint feletti rész 4 százaléka
50 és 100 ezer forint között: 2200 forint+az 50 ezer forint feletti rész 3 százaléka
100 és 500 ezer forint között: 3700 forint+a 100 ezer forint feletti rész 2 százaléka
500 ezer és 5 millió forint között: 11 700 forint+az 500 ezer forint feletti rész 1 százaléka
5 millió és 10 millió forint között: 56 700 forint+az 5 millió forint feletti rész 0,5 százaléka
10 millió forint felett: 81 700 forint+a 10 millió forint feletti rész 0,25 százaléka

(de legfeljebb 200 millió forint ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel)

A tervezett, új díjszabás

20 ezer forint alatt: 5500 forint
20 és 50 ezer forint között: 5500 forint+a 20 ezer forint feletti rész 4 százaléka
50 és 100 ezer forint között: 6700 forint+az 50 ezer forint feletti rész 3 százaléka
100 és 500 ezer forint között: 8200 forint+ a 100 ezer forint feletti rész 2 százaléka
500 ezer és 5 millió forint között: 16 200 forint+az 500 ezer forint feletti rész 1 százaléka
5 millió és 10 millió forint között: 61 200 forint+az 5 millió forint feletti rész 0,5 százaléka
10 millió és 200 millió forint között: 86 200 forint+a 10 millió forint feletti rész 0,25 százaléka
200 és 500 millió forint között: 561 200 forint+a 200 millió forint feletti rész 0,2 százaléka
500 millió forint felett: 1 161 200 forint+az 500 millió forint feletti rész 0,1 százaléka

(de legfeljebb 1 milliárd forint ügyérték alapján járó munkadíjat kell felszámítani)

Tíz érv a betelepítési kvóták ellen

2015.12.04.
. jog-blogstar

Magyarország tíz érvre hivatkozva kéri a betelepítési kvóták megszüntetését – közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015. december 4-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

A miniszter elmondta: Magyarország csütörtök délután hivatalosan is megtámadta az Európai Bíróságon a kötelező betelepítési kvótákról szóló uniós határozatot. Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés novemberben fogadta el azt a törvényt, amely Magyarország és Európa védelméért a kvóták elleni jogi fellépésre kötelezte a kabinetet.

Az Igazságügyi Minisztérium huszonöt oldalas keresetében tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kéri a kvóták megszüntetését – ismertette Trócsányi László. Közölte: másfél éves, precedensértékű perre számítanak az ügyben, amelybe reményeik szerint más uniós országok is beavatkoznak Magyarország mellett.

A kormány elhibázottnak tartja a migráció uniós kezelését, vagyis sem jogi, sem politikai értelemben nem tudja elfogadni a kötelező kvótarendszert – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az embertelenség kérdését is felveti a kvóták és az emberek összekapcsolása.

Trócsányi László kifejtette: a keresetben elsőként arra hivatkoznak, hogy a kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, hiszen az uniós rendeletekről szóló szabályok alapján nem lehetett volna elfogadni. A kormány aggályosnak tartja azt is, hogy a kvótákról szóló átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét.

A miniszter szerint ráadásul az Európai Uniónak inkább azt kellett volna kimondania, milyen segítséget tud adni Olaszországnak és Görögországnak, nem pedig más országokat migránsok befogadására kötelezni.

Magyarország keresete iránt óriási az érdeklődés az unióban, hiszen minden tagállam kivár a kötelező kvóták ügyében.

Az Unió bel- és igazságügyi tanácsa emellett megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja, a bizottság döntésétől csak egyhangú szavazattal lehet eltérni – közölte a miniszter, aki szerint a nemzeti parlamentek véleményezési jogát is biztosítani kellett volna, ráadásul a határozat ellentétes az Európai Tanács korábbi, önkéntes kvótákról szóló döntésével is.

Trócsányi László a jogbiztonság és a normavilágosság elvét is sérülve látja, hiszen a határozatból eljárási, garanciális szabályok hiányoznak. Nem valósul meg továbbá a szükségesség és az arányosság elve sem, továbbá a határozatban Magyarország migrációs helyzetben betöltött speciális helyzetét sem vették figyelembe – fűzte hozzá.

Kérdésekre válaszolva elmondta, bíznak abban, hogy az új lengyel kormány beavatkozik majd Magyarország mellett a perben, de szerinte érdeklődést mutathat még Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia, valamint Finnország is.

Jogilag rögzítették a menekültügyi válságot

2015.09.13.
. jog-blogstar

Kifejtette: ez ad lehetőséget arra, hogy gyorsító jogszabályokat fogadjanak el, illetve olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek az alkotmány keretein belül lehetőséget adnak a közigazgatási szervezeteknek a cselekvésre.

Az igazságügyi miniszter felidézte, a schengeni határőrizetről szóló kódex, illetve a genfi menekültügyi egyezmény is kimondja, hogy az illegális határátlépés nem megengedett, szankcionálni kell.

Kifejtette: a menekültügyi válsághelyzet rögzítésével lehetőség van arra, hogy tranzitzónákat jelöljenek ki a határokon. A felállított ellenőrző pontokon lehet majd bejelentkezni, regisztrálni, menekültügyi kérelmet előterjeszteni, a bevándorlási és állampolgársági hivatal munkatársai ott vizsgálják meg a kérelmet, hoznak róla határozatot, amely a bíróságon megtámadható – mondta Trócsányi László, hozzátéve: a szegedi közigazgatási és munkaügyi bíróság kapta meg a hatáskört a tranzitzónában hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatára.

Az igazságügyi miniszter kifejtette azt is, az új jogszabályban megemelték az embercsempészetre vonatkozó büntetési tételeket, hogy elrettentő ereje legyen.

Trócsányi László elmondta: akik a jövőben megtagadják az együttműködést, nem kívánják a szabályokat betartani, például nem regisztráltatják magukat, az új szabályozási környezetben eljárást folytatnak le velük szemben, és kiutasítják őket.

A kiutasítás következménye, hogy az illető meghatározott ideig az ország területére nem léphet be – mondta az igazságügyi miniszter, aki szerint szemléletváltozásra van szükség jogalkalmazói szinten is, hogy bátrabban éljenek a kiutasítás lehetőségével.

Rámutatott: az új jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a rendőrök és a közigazgatás hatékonyabban tudjon fellépni, elsődlegesen a határ mellett.

A miniszter bízik abban, hogy a menekültügyi válsághelyzeten a kormány, a rendőrség, a bíróság és az ügyészség úrrá tud lenni.

A miniszter elmondta azt is, hogy nem lehet tudni, milyen stádiumban van a menekülthullám, amely a tél folyamán a szárazföldre tevődik át. A balkáni térség még inkább súlyosabb helyzetbe került, ezért szükséges, hogy az európai országok nagyobb odafigyeléssel tekintsenek a régióra – jelentette ki a műsorban.

Trócsányi László szerint a menekültügyben szükség lenne nemzeti konszenzusra, hogy a kormány kapja meg az ellenzéki pártoktól a szükséges támogatását.

Ezeket a cikkeket olvastad már?